Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Szabó Gábor: A Sabaria tündöklése és bukása - nem dobtak mentőövet az első két profi bajnokság legjobb vidéki futballcsapatának
SAVARIA 41 AVAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 135 —154 Persze fogalmazhatunk úgy is, a klub így hónapokkal korábban letudta a nyári átigazolási időszakot, és a második profi évadra összeszokott, bivalyerős együttes nézett farkasszemet riválisaival. Érdemes kiragadni (nem megfeledkezve a Ferencváros ellen 1927. október 30-án elért 3:l-es sikerről sem) a Hungária kiütését: a Sabaria Holzbauer három góljával megtámogatva szeptember 18-án Pesten porolta el 5:l-re (4. ábra) az 1914 és 1925 között sorozatban tízszer bajnokságot nyerő alakulatot (1914-1915-ben és 1915-1916-ban nem rendeztek hivatalos bajnokságot), egyúttal történelmi tettet hajtott végre, hiszen korábban soha senkitől sem kapott ki itthon ilyen arányban a sztárcsapat. Amely ezen a délutánon nélkülözte a balfedezet Orth Györgyöt és a középcsatár Skvarek (Sárvári) Györgyöt, ugyanakkor felvonultatta az erre az idényre hazatérő, a juventus színeiben 1926-ban olasz bajnok és 35 találattal gólkirály Hirzer Ferencet, valamint a hétévnyi ausztriai légióskodással felhagyó Konrád 11 Kálmánt. „A komplett Flungária saját otthonában régen nem hallott súlyos vereséget szenvedett a pompás kondícióban lévő Sabariától. A »bombacsapat« - úgy látszik - nem válik be. Konrád és Hirzer ma már nem a régiek többé. Több évi külföldi szereplésükön kiadták az erejüket, és talán a Hungária is jobban tette volna, ha a nagyra tartott és drágán megfizetett krekkek helyett ifjú erőket állít újonnan szervezett együttesébe” - mondott oda a Prágai Magyar Hírlap szeptember 20-án. Az akkori újságok gyakran ragadtatták magukat versírásra, hogy költői (adott esetben Glázser Bozsó-i...) eszközökkel fejezzék ki véleményüket; a Nemzeti Sport egyik szerzője is ihletett állapotba került a Hungária úti csodától, amit a szeptember 23-i lapszám bizonyít, íme két versszak az „alkotásból”: „Túlsó sor, túlsó sor, túlsó sor, / Túlsó soron esik a dugó, / A Holzhauer sok gólt berúgó, / Vigyázz, Mandl, néked beborul, / Megver érte majd a Fodor úr! // Ég a Konrád, ropog a láb, / Szorítsd meg a Sabáriát. / Mert ha ezt most elhalasztód, / Bajnokságod elszalasztod.” A körülmények kísértetiesen hasonlítottak az egy évvel korábbiakra. Akárcsak az Újpest elleni 1:0, a Hungáriával szemben mutatott erődemonstráció is felfuttatta az együttest, és hogy, hogy nem, ezúttal is egy hét múlva került sor egy magyar-osztrák csatára. Az Üllői úti presztízsharcra megint három(!) szombathelyi klasszis kapott bizalmat: a már rutinos Weinhardt és Holzbauer mellett a középfedezet (ám ezúttal a bal oldalon harcba küldött) Vámos Ernő örülhetett a meghívónak (5. ábra). A szeptember 25-én 38 ezer drukker előtt lejátszott mérkőzésen 5:3-as magyar győzelem született (egyszer Holzbauer is eredményes volt), ám a beharangozóban agyondicsért három vasi kedvezőtlen kritikákat kapott a meccs után. Különösen a kapus Weinhardt okozott csalódást: „A kitűnő szombathelyi kapus, akinek kiforrott tudásában és letagadhatatlan tehetségében semmi joga sem lehetett senkinek sem kételkednie, óriási kérdőjelet rajzolt ma futballkarrierjére. Ahogy az első lövést kiejtette, és utána sem nyúlt, ahogy Wessely bombaszabadrú-1. táblázat. A Sabaria szereplése a magyar élvonalbeli profi ligában Table 1. Sabaria’s performance in Hungary’s foremost professional league Mérkőzések száma GyőzelemDöntetlen Vereség Gólkülönbség Pontszám Helyezés Edző 1926-1927 18 8 3 7 30:33 19 4. Holzhoffer Mihály (8) Révész Béla (10) 1927-1928 22 15 3 4 49:29 33 4.Bányai Lajos 1928-1929 22 4 4 14 28:52 12 12.Weisz Árpád (20)* 1930-1931 22 8 4 10 32:40 20 7.Lelovich Jenő 1931-1932 15** 3 2 10 17:31 8 12.Lelovich Jenő * Az első két meccs után szerződtette a klub Weisz Árpádot, addig nem volt szakvezetője a csapatnak ** A súlyos pénzügyi gondokkal küzdő, két elmaradt meccsét is maga előtt görgető Sabariát kizárták a 17. forduló után 141
