Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
SAVARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 I23-I33 a településnév-változtatások javaslatának továbbítása a felettes hatóságokhoz. A községek az 1886. évi XXII. törvényre hivatkozva tették meg javaslataikat. A névváltozások a Szombathelyi, Kőszegi, Körmendi, Mura-Szombati, Szent-Gotthárdi, Német- Újvári és Felső-Eőri járásokat érintették. A Sárvári, Kis-Czelli és Vasvári járásban nem volt település, melyben a német nyelvű kisebbség a kritikus határt átlépte volna. A Német-Újvári és Felső- Eőri volt az a két járás, amely szinte teljesen németajkúak által volt lakott. Ma ezek Burgenlandhoz tartoznak. Kőszeg városát szintén nagyszámú németség lakta. Feltárásom során bebizonyosodott, hogy a végbevitt névváltoztatások száma a korszak elején 1882-ig nagyon magas volt (80 változás). A következő dekádban 1892-ig már csak 67 változtatást hajtottak végre. 1902-ig a változások elérték a mélypontot, amikor már csak 52 név változott. Mivel ilyen jellegű felmérés a szakirodalomban hiányzik a környező megyékből, távoli összehasonlításra volt módom. Ez az összehasonlítás azonban nem lenne releváns, mert az általam vizsgált terület aprófalvas, viszont a keleti országrészben, ahol ilyen típusú munka készült, más a településszerkezet. A változások pontos időpontja nem megállapítható, mert a vizsgált helységnévtárak évtizedenként adtak felvilágosítást a változásokról. Szociológiai nézőpontból vizsgálva a változásokat, feltűnő, hogy a 19. század második felében magyarosítási törekvések zajlottak. A magyar hatóságok megpróbálták a településnevek változtatásán keresztül védeni a magyar nyelvet. A megyei politikai elit sok kis falunak, melyekben különböző nemzetiségek éltek, kínált asszimilációt. Politikai funkciókat kínáltak a nemzetiségek tagjainak, amennyiben magyarnak vallották magukat. A helységnevek változása az asszimiláció színterévé vált. A magyarosítás külső megjelenési formái után akkor kutathatunk, ha az a kollektívszinten megjelenik. Ebben a megyében sok kis település létezett. Ezekben a változtatást különböző módokon vitték véghez: egyrészről a lakosságot a névadási hagyományaitól visszatartották, vagy az eddig használatos nevet átdolgozták, átalakították, vagy egy teljesen más, magyar változatot találtak ki helyette. Az 1898. évi IV. törvénycikk, mely a község- és egyéb helynevekről14 szól, kimondta, hogy az ország településneveit rendezni kell, hogy azonosíthatóak legyenek. Egy község csak egy nevet birtokolhat, illetve egy név csak egy településhez tartozhat. A többieknek vagy egy új nevet kell választania, vagy a régi nevét kell megváltoztatnia. Ha ezt a változtatást a település oldaláról nézzük, egy településnek csak egy neve lehet. Ha a név oldaláról tekintjük, egy nevet csak egy település birtokolhat. Az Országos Törzskönyvi Bizottság Magyarország egész területén a 63 megyében 1898 és 1912 között rendezte a helyneveket. Az alispán a megye hivatalos periodikájában, a Vasvármegye Hivatalos Lapjá-han 1907. február 14- én értesítette a megyét és a községeket, hogy Vasvármegye községeinek körjegyzői székhelye és járási beosztása megváltozott.15 A január elsejétől fennálló tényleges állapotot táblázatos formában mellékelte, és kérte tudomásul vételét. A táblázatban szereplő község- és egyéb helyneveket az 1900- ban megjelent helységnévtárat alapul véve (Jekelfalussy 1900), az 1898. évi IV. törvénycikk, 3. f, és az Országos Községi Törzskönyvbizottság határozta meg. Nemcsak a járások és települések neve olvasható, hanem az ezekhez tartozó puszták, majorok és telepek községi és körjegyzői székhelyek, valamint járási beosztásuk szerinti felosztásuk is. Az 1907. április 11-i számban taglalta a főjegyző, mely elvek szerint történt a vármegye területén fekvő községek és egyéb lakott helyek neveinek megállapítása.16 Az indoklásokat külön mellékletben is csatolták. Az 1907. július 25-i számban hozta az alispán nyilvánosságra a községi helyneveket megállapító miniszteri rendelet végrehajtását.17 Vasvármegye településeinek felvétele a törzskönyvbe 1907-ben történt meg. 14 https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=89800004.TV&targetdate=&printTitle=1898.+%C3%A9vi+IV.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev (Hozzáférés: 2019. október 11.) 15 Vasvármegye Hivatalos Lapja 1907, 5: 31-46. 16 Vasvármegye Hivatalos Lapja 1907, 5:129-156. 17 Vasvármegye Hivatalos Lapja 1907, 5: 322-324. 131
