Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
MOLNÁRNÉ MAGYAR GABRIELLA: A HELYSÉGNEVEK VÁLTOZÁSAI VAS VÁ R M EG Y É В E N A DUALIZMUS KORÁBAN... Összegzés A népszámlálási adatok alapján készített táblázatok látványosan bizonyítják a változásokat: • A dualizmus korában a települések száma alig változott. • A járások lakosainak száma mindenütt növekedett. • Ezt a növekedést a magyarok számának növekedése követte. • A németajkúak számaránya általánosságban csökkent. Kivételt azok a járások képeztek, amelyekben eredetileg is többségben voltak a németek: Szent-Gotthárdi, Német-Újvári és Felső-Eőri járásban. • A településnevek 147 esetben mentek át változáson. A nemzetté válás ideológiáját követték a nemzetiségek, de közben identitásukat nem adták fel. Felismerhető itt a nemzetépítés, habár ezt a politikát és a magyar statisztikát sokan kritizálták. A kisebbségi-nemzetiségi adatfelvétel alapelve mindig is az önkéntesség alapelvének a tiszteletben tartása kell, hogy legyen. Ha szélesebb körű metodikát alkalmaztak volna a népszámlálások alkalmával (pl. a kisebbségi létre utaló zárt kérdések beiktatását a kérdőlapokba, a foglalkozási szerkezetre utaló kérdések megjelenítését), vagy számos olyan kérdést tettek volna fel, amelyek segíthették volna a minél pontosabb kisebbségi valóság megismerését, valószínűleg több információhoz lehetett volna jutni a nemzetiségekkel kapcsolatban is. A vizsgált téma aktualitását jelzi, hogy a 2011- ben az országgyűlés által elfogadott Magyarország Alaptörvénye, amely a Nemzeti hitvallást tartalmazza, is különös figyelmet fordít a nemzetiségekre: „ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. ”18 Ez a tanulmány a dualizmus korszakának nyugat-magyarországi nyelvi változásait mutatta be a településnév-változások tükrében. Mivel a korszakra vonatkozóan ez az első kutatás, feltételezhető, hogy további helytörténeti vizsgálódások elindítója lesz. Irodalom Az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal (1882): A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. II. kötet. - Budapest, Az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, 416 pp. Ács Z. (2014): Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. - Budapest, Kossuth Kiadó, 329 pp. Balogh P. (1902): A népfajok Magyarországon. - Budapest, Vallás- és közokt. Minisztérium, 1113 pp. Frank G. (1998): Magyarországi németek története.- Budapest, MTATK Kisebbségkutató Intézet.- Körtánc füzetek. - 5. p. Hargitainé Bárczy O. (1979): Az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratai. Betűrendes mutató. - Budapest, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, 6 pp. https ://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib^S^Az^rszagos_kozsegi_torzskonyvbizottsag_iratai/?query=vargony&pg=6&layout=s (Hozzáférés: 2018. január 12.) Jekelfalussy ]. (1900) (szerk.): A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. - Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, 1086 pp. Kálmán B. (1989): A nevek világa. - Debrecen, Csokonai Kiadó, 137 pp. Kristó Gy., Barta ). & Gergely j. (2002): Magyarország története. Előidőktől 2000-ig.- [Budapest], Pannonica, 688 pp. M. Kozár M. (1994): Kölcsönhatások. - In: Juhász Gy., Diószegi L. & Fejős Z. (szerk.): Ta18 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV (Hozzáférés: 2018. január 09.) 132
