Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
MOLNÁRNÉ MAGYAR GABRIELLA: A HELYSÉGNEVEK VÁLTOZÁSAI VAS VÁ R M E G YÉ BE N A DUALIZMUS KORÁBAN... A 6. ábra mutatja, hogyan változott a szám a járások szerint. Kitűnik belőle, hogy a Felső-Eöriben, a Német-Újváriban és a Kőszegiben zajlott a legtöbb változás, ahol nagy számban éltek németajkúak. Az 5. táblázatból kiolvasható, hogy 1880-tól a németek számarányának tükrében hány községben hány helynév-változás zajlott a korszakban. A legtöbb változás Felső-Eöri járásban ment végbe, ennek oka az itt élő németajkú lakosság nagy száma. A dualizmus korában a gazdasági élet jelentősen fejlődött, a közigazgatás szervei is kiépültek vagy 100 T -6. ábra. Névváltozások a vizsgált járásokban (1873-1913) (darab) Abb. 6. Namensveränderungen in den untersuchten Bezirken (1873-1913) (Stück) 5. táblázat Németajkú lakosok által lakott települések száma és a változások Tabelle 5. Die Zahl der Gemeinden mit deutschsprachigen Bewohnern und der Veränderungen Járás Község (db) (1880) Németek száma (fő) (1880) Változás (db) (1873-1913) Szombathelyi 69 6 695 11 Kőszegi 55 19 582 48 Körmendi 56 2 701 8 Mura-Szombati 114 2 694 11 Szent-Gotthárdi 82 28 157 35 Német-Újvári 52 22173 53 Felső-Eőri 60 35 243 92 átszervezésen mentek át, a gazdaságban minőségi változás figyelhető meg. Ezek az állapotok lehetővé és szükségessé tették a 19. és 20. század fordulóján a települések regisztrálását és egyértelmű azonosítását. E katalogizálásnak földrajzi, történelmi és statisztikai okai voltak. Törvényi hivatkozások A dualizmus korában több törvényt is hoztak, amelyek a névkincset befolyásolták. Alapvető volt az 1868-as törvény XL1V. törvénycikke, melyet a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hoztak. A rendezetlen településnevek problémája a Kiegyezés után csúcsosodott ki. Az addig önálló közigazgatási rendszer emiatt feladatát csak részben tudta ellátni. Az ország egyik legfontosabb adminisztrációs rendszerében káosz uralkodott, így a térképészet és általa a katonaság és a posta nem fejlődhetett, ami a közigazgatásra és vasúti közlekedésre is hatást gyakorolt. Az 1886-ban megjelent XXII. törvény a községekről12 - mely az 1871-es törvény átirata volt - kiépítette az önkormányzati rendszer alapjait. Perczel Dezső belügyminiszter 1895. május 10-én kelt 36281/1. számú rendeletével megbízta az Országos Statisztikai Hivatalt, hogy dolgozzon ki a Törzskönyvbizottság szervezetére és működésére vonatkozó törvénytervezetet. Ezzel megkezdődött az Országos Községi Törzskönyvbizottság szervezésének előkészítő munkálata (Hargitainé Bárczy 1979: 6). Közigazgatás A dualizmus második felében a közigazgatási bizottság volt a legnagyobb szerv, mely biztosította a különböző közigazgatási ágak közötti együttműködést, illetve összehangolta az önkormányzati és az állami közigazgatást, befolyásolta annak magyarországi üzemeltetését és minőségét. Törvényhatóságként való működéséről az 1876. évi VI. törvénycikk13 rendelkezett. Az ő feladatuk volt 12 https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88600022.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D32 (Hozzáférés: 2018. január 21.) 13 https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=87600006.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D29 (Hozzáférés: 2018. január 26.) 130
