Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
MOLNÁRNÉ MAGYAR GABRIELLA: A HELYSÉGNEVEK VÁLTOZÁSAI VASVÁRMEGYÉBEN A DUALIZMUS KORÁBAN... rint az első, erre utaló írásos emlék egy 1266-os rendelkezés V. Istvántól (Mező 1982: 44). Ekkor a hivatalos helységnévadások rendszertelenül folytak, alkalmazásuk nem volt sem kizárólagos, sem egységes. Egy helységnek különböző időpontban más-más hivatalos nevet is adtak, ezek mindegyike egyidejűleg is használatos volt. Mint arra fent utaltam, 1873-ban már megjelent az első magyarországi hivatalos helységnévtár, de egyes helységeknek számos neve volt, sőt több helységnek volt ugyanaz a neve, ami a 19. sz. végén már gondokat okozott a vasúti és a postai forgalomban. Ez tette szükségessé a nevek egységessé és a névadás hivatalossá tételét. A hatóságok az azonos nevű településeknek megkülönböztető jelzőt adtak. Vagy földrajzi elnevezéseket vontak össze, vagy új helynevet alkottak túlnyomó részt a régi településnév elemeiből. Ezt bizonyítják a megye hivatalos lapjának, a Vasvármegye Hivatalos Lapja 1907-es számai is. A folyóirat azokat a településeket sorolta fel, amelyek nevét megváltoztatták. A névválasztás okait indoklással részletesen hírül adták, hogy a főjegyző, Dr. Radó Gyula miért az adott név mellett döntött. Álljon itt két példa az említett lapszámból: „Sóskút községre vonatkozólag: A község által a szükséges megkülönböztetés czéljából kért Sósliget név nem volt engedélyezhető, mivel ezt már egy nógrádvármegyei község viseli. Ennélfogva legczélszerübbnek találtam a vármegye által javasolt s a mai névnek csupán a falu szóval való megtoldása folytán képezett Sóskútfalu név megállapítását.” (...) „Felsö-Strázsa községre vonatkozólag: Az idegenből származott strázsának a magyarban értelmileg az őr felelvén meg, nem találtam teljesíthetőnek a község mai nevének fentartására irányuló kívánságát. Minthogy ezenkívül Felsőstrázsának megfelelő Alsóstrázsa nincsen, a Felső előnévnek, a földrajzi fekvés iránt közelebbről tájékoztató Rába előnéwel való helyettesítése is szükségesnek mutatkozott. Ezekhez képest a község nevét a vármegye javaslatának elfogadásával Rábaőr alakban állapítottam meg.” A közel 200 helységnevet tartalmazó adatbázis alapján megvizsgálom, hogy a dualizmus korában melyik község nevét változtatták meg, illetve hányszor változtattak a település nevén. Ezt a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat. Névváltozások száma a dualizmus korában Tabelle 3. Die Zahl der Namensänderungen in der Epoche des Dualismus Változások száma Község száma (db) 1-szer 72 2-szer 38 3-szor 25 4-szer 5 5-ször 4 6-szor 1 8-szor 2 soha 43 A településneveken végrehajtott csoportosításhoz Tóth Valéra helynév-tipológiáját választom (Tóth 2009:175-183). Tóth Valéria, akinek kutatási területe a magyar nyelvtörténet és történeti helynévtan, a nevek változását három fő csoportba osztotta: • alaki változás, • jelentésváltozás, • komplex változás. A főcsoportokon belül alcsoportokat alakított ki, melyeket munkámban alapul veszek. Ezek szerint csoportosítom a településnevek változásait. A példákat zárójelben közlöm. Az alaki változás (1.) felbontása: 1.1. Teljes változás (névcsere) (Günseck -> Gyöngyösfő) 1.2. Részleges változás 1.2.1.1. Kiegészülés jelzővel (Beled (Alsó-) 4 Alsóbeled) 1.2.1.2. Kiegészülés földrajzi névvel (Óvár 4 Pinkaóvár) 1.2.1.3. Elmarad a jelzői előtag (Szalonoküveghuta -» Szalónokhuta) 1.2.1.4. Elmarad a földrajzi köznév (Szentmárton (Őri-) 4 Szent-Márton) 1.2.1.5. Névelem-csere (Cséke 4 Csejke) 1.2.1.6. Névrész-csere (Szalonak (Város-) 4 Szalónak (Vár-) 128
