Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
SAVARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 I23-I33 százalékos, a németek 1 százalékos emelkedése figyelhető meg. A változásokat az 1-4. ábra szemlélteti. Mivel a népszámlálás kérdései a nemzetképzést (Nationenbildung) szolgálták, gyakran az anyanyelv alatt a legtöbbet alkalmazott nyelvet értették. E folyamat célja a magyar nyelv érvényre juttatása volt, továbbá, hogy a lakosságot az igazságszolgáltatás és oktatási rendszer politikai és szociokulturális intézményeibe integrálják. A domináns hatalmi elit hajtotta végre a nemzetkép-Magyar lakosság 3. ábra. A magyarok számának alakulása a vizsgált járásokban (1880 vs. 1910) Abb. 3. Die Zahl der Ungarn in Komitat Eisenburg (1880 vs. 1910) Német lakosság 4. ábra. A németek számának alakulása a vizsgált járásokban (1880 vs. 1910) Abb. 4. Die Zahl der Deutschen in den untersuchten Bezirken (1880 vs. 1910) zést. Ezáltal akarták az uralmi viszonyokat legitimálni. Hogy ezen céljukat megvalósítsák, bevonták az oktatásügyet is: egyházi és községi iskolákat alapítottak a községekben, melyekben a magyar nyelvet oktatták.11 A statisztikák, amik e korszakban keletkeztek, és objektívnek kellene lenniük, szintén a nemzetképzéshez tartoztak. Az etnicitások oldaláról nézve ezek nem semleges adatsorok, mert úgynevezett szubjektív anyanyelvi felvételen alapult a nemzetiség vizsgálata. Ennek következtében sok nemzetiségi nem vallotta be anyanyelvét. Ezáltal a magyarság saját asszimilációs nyereségeként tudta elkönyvelni a nemzetiségek egy részét, így nem a valóságnak megfelelő számarányt mutatott. Egyéb adatok híján ezeket az adatokat elfogadom és alapként használom. A településnevek alakulása Földrajzi, történelmi és szociális szempontból is összevetem a minőségi és mennyiségi változásokat. Magyarország nyugati határa mindig érzékeny érintkezési terület volt a más nemzetiségűekkel, illetve ütközési terület Kelet és Nyugat között. A történelmi kihívások rányomták bélyegüket az itt élők kultúrájára, előítéleteire. A társadalmi rend változásai és bizonyos természeti jelenségek befolyásolták a szókincset és ily módon a környezethez való viszonyt, ami minden esetben a településnevek változását hozta magával. Kutatásaim bebizonyítják, hogy a nyugat-magyarországi régióban ezek a változások a vizsgált korszakban is végbementek. „A 19. század második feléig a helységnevek természetesen alakultak, a hatóságok csak tudomásul vették a használatban levő helységneveket.” - írta Kálmán Béla (Kálmán 1989:137). Ezt igazolja az a tény is, hogy adott korszakban ugyanannak a településnek egy nyelven több használatos „hivatalos” neve is létezett. Többféle magyar, illetve német neve is volt az egyes településeknek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a 19. századig ne lett volna hivatalos helységnévadás. Mező András sze-11 https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=87900018.TV&targetdate=&printTitle=1879.+%C3%A9vi+XVIIl.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev (Hozzáférés: 2018. január 26.) 127
