Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
SAVARIA 41 AVAS MEGYEL MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 I23-I33 A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre1 Molnárné Magyar Gabriella H-9700 Szombathely, Senyefai u. 18., Ungarn magabio7i4(ffi gmail.com Összefoglalás A tanulmány témája a településnevek változása a dualizmus korában, Vasvármegyében. A területre a kis falvak voltak jellemzőek, melyek bőséges adatot szolgáltatnak az elemzéshez. A levéltári dokumentumok alapján azon helynevek változását kutatom, melyekben a német ajkú népesség aránya az 1880-as népszámlálási adatok alapján 20 százalék fölött volt. Vizsgálódásom kiterjedt a változások okaira és fajtáira, amiket különböző indexekkel támasztok alá. kulcsszavak: dualizmus, német nemzetiség, Vasvármegye, településnevek, népszámlálás Zusammenfassung Die Veränderungen der deutschen Ortsnamen in der Epoche des Dualismus, mit besonderem Hinblick auf die von Deutschen bewohnten Siedlungen. Das Thema der Studie behandelt die Veränderung der Gemeindenamen in der Epoche des Dualismus im Komitat Eisenburg, in dem die Kleindörfer charakteristisch waren. Mittels der Archivdokumente wurden die Veränderungen der Ortsnamen untersucht, in denen die deutschsprachigen Minderheitenbewohner laut der zeitgenössischen Volkszählung von 1880 über 20 Prozent lag. Der Aufsatz beleuchtet die Gründe und Arten der Veränderungen, die mit verschiedenen statistischen Indexen unterstützt werden. Stichwörter: Dualismus, deutschsprachige Minderheit, Komitat Eisenburg, Siedlungsnamen, Volkszählung Bevezetés A településnevek, földrajzi nevek és általában a helynevek a történelem során folyamatosan változnak. Jelen tanulmány a történeti Vasvármegye helynév-változásairól szól, különös tekintettel a németek lakta településekre. írásom hipotézisét így fogalmazom meg: a nemzetiségi arányok változása összefüggésben állt a nemzetiségi települések magyar elnevezéseinek hivatalos igényével és megvalósításával. A tízévenkénti népszámlálás adatai tükrözik a változásokat. A kiegyezést követően 1869-ben zajlott le az első országos népszámlálás. Kutatásom alapjául az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal által szervezett második, 1880. évi népszámlálás szolgált, mert ekkor kérdeztek rá először az anyanyelvre (Az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal 1882). Vizsgálódásom intervalluma azonban visszanyúlik 1873-ig, amikor megjelent az első helységnévtár. Az 1867-ben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül újonnan létrehozott statisztikai osztály1 2 feladata volt egy országos helységnévtár kiadása. Ennek első kötete 1873-ban jelent meg A Magyar Korona Országainak helységnévtára3 címmel. A kiadvány az 1869. évi népszámlálás adatain alapult. Ez volt az ország első hivatalos helységnévtára. Részletesen bemutatta az ország településeit: számba vette, 1 Molnárné Magyar Gabriella: Die Veränderungen der deutschen Ortsnamen in der Epoche des Dualismus im Komitat Eisenburg. 2018. diszszertáció alapján. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Interdiszciplináris doktori iskola, Vezető: Prof. Dr. Ellen Bős, Témavezető: Univ.-Prof. Dr. Dieter Anton Binder. 2 https://www.ksh.hu/mult_torteneti_kronologia (Hozzáférés: 2018. január 21.) 3 http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1873/index.html (Hozzáférés: 2018. január 21.) 123
