Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Molnárné Magyar Gabriella: A helységnevek változásai Vasvármegyében a dualizmus korában, különös tekintettel a németek lakta településekre
MOLNÁRNÉ MAGYAR GABRIELLA: A HELYSÉGNEVEK VÁLTOZÁSAI VASVÁRMEGYÉBEN A DUALIZMUS KORÁBAN... illetve rendszerezte jellemző jegyeik - többek között közigazgatási beosztásuk, a népesség, a posta, a közlekedés adatai - bemutatásával a területi egységeket és a periferikusán lakott településeket. Ezzel gyakorlati és tudományos feladatot látott el. A településnevek változása az egyes helységnévtárakban jól nyomon követhető. (A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 1873; A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 1882; A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 1892; A Magyar Korona Országainak Helységnévtára 1902; A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913).4 Mivel a korszak utolsó népszámlálása 1910-ben történt, és a közigazgatás rendszere erre az időszakra állandósult, így ennek eredményeivel zárom kutatásomat. Ebben az időszakban zajlott a legtöbb helységnévváltozás. írásomban a dualizmus ezen időszakát veszem alaposabban vizsgálat alá. Vasvármegye lakossága a fontosabb történelmi korszakokban Történelme során a mai Vas megye lakossága különböző nemzetiségekhez tartozott. A legnagyobb létszámban németek éltek a megye járásaiban. Betelepedésük az egykori római provinciába, Pannóniába, a 8. században kezdődött. 1000-ben 1. István lett a Magyar Királyság első uralkodója. Gizella bajor hercegnővel, 11. Henrik német-római császár húgával kötött házassága végleges szakítást jelentett a pogány hagyományokkal. így a bajorok hathatósan közreműködtek a kereszténység elterjesztésében a királyság területén. Gizella kísérete és a velük érkező bencés szerzetesek lettek az első Magyarországon letelepedett németek (Frank 1998: 5). Míg a tatárjárás, a törökök elleni küzdelem, a 150 éves török uralom, a Rákóczi-szabadságharc, a háborúkkal együtt járó pusztító járványok számbelileg komoly veszteséget jelentettek a magyarországi népességnek, addig Európa más részein a lakosság száma hirtelen megugrott. A rendelkezésre álló földterület mindenütt kevésnek bizonyult a megnövekedett számú lakosság eltartására. Megkezdődtek az elvándorlások. Magyarországnak viszont új telepesekre volt szüksége ahhoz, hogy az élet mindenütt újra megindulhasson. A Magyarországra érkező telepesek néhány elzászi francia, olasz és spanyol család kivételével mind németek, kezdetben kizárólag katolikusok voltak, a nyugati német területekről származó egykori telepesek (Ács 2014:163-170). A németeket három szakaszban telepítették Magyarországra: • Az első szakasz (1689-1740) elsősorban 111. Károly király idejére esett. A földesúri magánbetelepítések időszaka ez. Ők elsősorban a Bánságban, az Északi-középhegységben és a Közép-Dunántúlon, telepedtek le. • A második szakasz Mária Terézia (1740-1780) uralkodása idején történt. Ez a földesúri betelepítés helyett egyre inkább a kamarai telepítés időszaka. A telepeseknek építkezési segélyt, több évi adómentességet biztosítottak. Mária Terézia a betelepítés meggyorsítására 1762-ben rendeletet adott ki, ami a hétéves háború után újabb tömegeket indított el főként Elzász és Lotaringia területéről és Badenből. Az ún. teréziánus telepesek már szinte kizárólagosan a déli határvidéken állapodtak meg. • A harmadik szakaszt 11. József 1782. évi pátense vezette be. Ennek nyomán főleg Pfalzból, a Saar-vidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, Hessenből és Wiirttembergből jöttek telepesek. Túlnyomó részt ismét csak a déli kamarabirtokokra, kisebb számban Esztergom, Somogy, Tolna, Pest és Vas megyébe (Kristó et al. 2002). 1880-ban a megyénknek 360 590 lakosa volt. A megye községalkotó népei a Rába két oldalán, két térszinten helyezkedtek el, 47,12 százalékuk volt magyar. Ők majdnem kizárólag a vármegye keleti részét lakták, de benyúltak a hegyvidék völgyeibe is; ezen kívül szigetekként a megye nyugati részén, az Őrvidék egyes községeiben éltek. A németek száma a vizsgált népszámlálás adatai szerint 32,74 százalékot tett ki. Nagyobb tömegben a megye nyugati felének hegyes vidékén 4 http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika (Hozzáférés: 2018. január 21.) 124
