Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Természettudomány - Balogh Lajos - Vadász Dianna: A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának dr. Gáyer Gyula által létrehozott képgyűjteménye II. rész
SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE ZOl8 7-38 személyiségek is szerepelnek, mint például dr. Gáyer Gyula (11,152, 270.), dr. Jávorka Sándor (269.), vagy Pákay (Pauer) Arnold (127,228,351.), de több további tudósról arcképek is találhatók a gyűjteményben (vő. I.a). A Vas megyei természettudósok arcképcsarnokának összeállítási szándéka Gáyertől Horváth Ernőn át napjainkig jelen van múzeumunkban (vő. Horváth 1988,1990, Szabó 1991, Balogh 2018). (A Vas megyei muzeológia - benne a természettudományossal - legjelentősebb személyiségeinek arcképe 1996 óta a múzeum lépcsőházában, jelenleg egyik folyosóján látható; Balogh et al. 1996.) Erdészettörténeti érdekességet jelentenek az Országos Erdészeti Egyesület 1928-as szombathelyi rendezvényének (361-363.), természettudományi oktatástörténetit pedig az 1929-es kőszegi földrajz-tanügyi kiállítás képei (579-582.) (2. ábra). A képgyűjtemény helyenként néprajzi, etnobotanikai szempontból is figyelemre méltó felvételeket is tartalmaz, mint például a kőszegi-pogányvölgyi (76-78.), cáki (235-236.) és velemi (286,321-322.) gesztenyések kis házai, egy vashegyi kis szőlőház (150.), oladi falusi ház (327.), zsidai falusi ház lángvirágos és kapros réttel (187.), a bozsoki alsó kastély bivalykapuja, mint az egykori bivalytenyésztés emléke (38.), olykor szemléletes jellemzésekkel, mint például: „A cáki disznólegelőn a fa alatt a cáki disznócsordával legelő kecskék egészen déli jelleget adnak a képnek” (298.). Utóbbi kapcsán megemlítendő, hogy Gáyer kiváló megfigyelő- és képzettársító-képességére utal számos további, szemléletes leíró részlet is, mint például az ikervári kockásliliomos lelőhelyre vonatkozóan: „A 123-124. kép kitűnően szemlélteti a Rába-berkek angolparkszerű jellegét”. Hasonlóak a képgyűjtemény végén helyet kapott Ludwig Rohbock-féle művészi tájkép-metszetek némelyikéhez (Szigliget, 771., Pozsony, 772., Dévény, 773.) fűzött florisztikai, állat- és növényföldrajzi, tájtörténeti jegyzetei is, amelyek részben Gáyer élénk művészeti érdeklődésének, részben magyar nyelvünk finoman árnyalt, mármár szépírói ihletettségű használatáról tesznek tanúbizonyságot (vö. Balogh 2002). A gyűjteményben a természeti környezet egyegy részletét ábrázoló négy festmény reprodukciója is szerepel: Vass Béla A Perint ősszel’ (198.) és ’A Rába Rum mellett’ (197.), gróf Erdődy Gyuláné ’Öreg fűzfa Vörösvár mellett’ (384.), s ugyan nem Vas megyében készült, de itt említjük meg Szinyei-Merse Pál ’Erdő széle’ (616.) című festményét is. A Rum melletti tájrészletet ábrázolóhoz Gáyer a kálmossal (Acorns) kapcsolatos florisztikai adatot is társít (197.). Gáyer Gyula élénk érdeklődést mutatott a rendkívüli időjárási jelenségek iránt, amit például az 1931-es kőszegi jégverés, a velemi villámsújtotta tölgy (217.), a ’vizes ménkűtől’ sújtott kámoni rezgőnyárfa (105.), vagy az 1914-es tornádó pusztítása Pornóapáti erdeifenyvesében (559.) fényképei is bizonyítanak (345-348). Helyenként muzeológiai műhelytitkokra is fény derül (pl. 148-1-2, 202, 345-347, 359.). Zárszó A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának dr. Gáyer Gyula által létrehozott képgyűjteményét feldolgozó tanulmányunk első részét (Balogh & Vadász 2017) Kaán Károly gondolataival kezdtük, s a második rész végét is ennek folytatásával zárjuk: „...Nagy hasznára lenne a cél szolgálatának az is, ha minél nagyobb számban olyan fényképek is készülnének és a társadalom minél szélesebb köreiben elterjednének, amelyek a természeti tájak képének elrontására hívnák fel a figyelmet, amelyek a szebb, vagy tudományos érdekből becses természeti értékek rongálását és az elpusztításukat okozó cselekmények következményeit mutatnák be. Utalunk itt azoknak a képeknek a hatására, amelyek a Badacsony és egyáltalán a balatonvidéki bazalthegyek védelme érdekében Herczeg Ferenc részéről megindított akció kapcsán a napilapokban és a Természettudományi Közlönyben láttak napvilágot. Amelyek a társadalom széles rétegeiben nagy visszahatást keltettek és a pusztítások meggátlására vonatkozó törvényhozási egyhangú elhatározásra vezettek” (Kaán 1931). Gáyer Gyulának, aki a Vasvármegyei Múzeumba fáradhatatlanul gyűjtött be mindent, ami a város és a megye történeti, természeti, néprajzi viszonyaira vonatkozik (Varga 1937), a Kaán által említett természetvédelmi célú feladat megvalósításával sem maradt adós, hiszen korát meg33
