Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúra leletei Szombathely-Újperint-Kavicsbánya lelőhelyen: Labrys a Baden kultúrában?
HORVÁTH TÜNDE: A BADEN1 KULTÚRA LELETEI SZOM BATH ELY-ÚJ PERI NT-KAVICS BÁNYA LELŐHELYEN: LABRYS A BADEN KULTÚRÁBAN? típust képviseli). Jellegzetességük, hogy a hangsúlyos gömbszelet alakú has felső részén helyezik el egymással szemben a két fület, amely többféle kialakítású lehet: egyszerű szalagfül, megkettőzött szalagfül, vízszintes alagútfül. Az edénytest díszített és a fülek kombináltabbak a korai, bolerázi 1B-11A fázisokban, míg az edénytest díszítetlensége és az egyszerű, párosán elhelyezett szalagfülek a badeni 11B-111. fázisokban elterjedtek (Horváth 2014b: Section 3.3.14, Figs 303.1-9). 73.1.58. Amfora oldaltöredéke széles kannelúrázással és két egymás mellett futó perspektivikus plasztikus függőleges bordával, kívül sárgásbarna, belül sötétszürke, szendvics égetésű, kerámiazúzalékkal soványított, fényezett, 115x77x9 mm (4. ábra. 3.). 73.1.60. Amfora, ragasztott állapotban, a pereme helyenként hiányos, szürkésbarna, simított, kihajló peremű, magas, hengeres nyakkal, a vállhasi részén egy-egy vízszintes állású, hornyolt szélű alagútfüllel, a has felső része nyomott gömbszelet alakú, alsó része csonkakúpos, a fenék lapos, profilált, perem d = 115 mm, m.: 225 mm, fenék d = 91 mm (2. ábra. 3.). Fül nélküli amfora alakú edény hasonló alakkal ismert Ossarnról (Bayer 1928: Taf. XV1/7). Tipikusak a badeni 11В-Ш. fázisokban (Nevizánsky 2004: Abb. 2.Vc vagy Ve típust képviseli). 73.1.62. Oldaltöredék finom, vékony falú edényből (merice?), perem fölé emelkedő szalagfül alsó és felső csonkjával, barnásszürke, maggal égett, sóderes csillámos homokkal soványított, fényezett volt, 71x58x4 mm (4. ábra. 2.). 73.1.65. Oldaltöredék amforából, szalagfül alsó csonkjával, barnásszürke, fényezett, csillámos homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, belül látszik a szalagillesztések sávjainak eldolgozása, 130x118x3 mm (4. ábra. 4.). 73.1.70. Kisméretű amfora hastöredéke, az edény felső része hiányzik, sötétszürke, kerámiazúzalékkal soványított, a hasi rész felső része nyomott gömbszelet alakú, alatta csonkakúpos, a has felső gömbszelet alakú részén egy-egy erősen hornyolt szélű, vízszintes állású rövid szalagfüllel, a nyaki részt egy vízszintesen behúzott vonal zárja le, ebben a vonalban törött el az edény, az egyik oldalán anyaghibából eredő zárvány: az égetés során valamilyen szerves anyag kiégett helye látszik, a has széles, függőleges kannelúrázással díszített, feneke lapos, profilált, has d = 116 mm, fenék d = 50 mm, töredéke m.: 66 mm (2. ábra. 2.). A 73.1.70. amfora töredékének jó párhuzamát ismerjük Balatonőszöd-Temetői-dűlőből, a 1992. HA átmeneti fázisra datált gödörből, ahol az edénynek ugyanúgy a nyak-válltörés fölötti része hiányzik, bár a has kicsit gömbölydedebb kialakítású (Horváth 2014b: Section 3.3.14, Fig. 296.8). 90.4.1. Kiskorsó, ép, oldalán és szalagfülén kis mértékben kiegészített, szürke, egykor fényezett, mára igen kopott felülettel, kihajló peremű, ívelt, hosszú nyakkal, nyomott gömbszelet alakú hassal, alja profilált, lapos, rajta bevésett kettősbárd motívum, perem d = 68 mm, m.: 71 mm, 3. ábra (4. ábra. 1). Szombathely és környéke a késő rézkorban Szombathely késő rézkori, a badeni kultúrába sorolható leletei viszonylag hamar bekerültek a magyar kutatásba (Banner 1940). 1928-ban az Ossarn lelőhelyet ismertető). Bayer már nemzetközi párhuzamként ismertette a város, valamint a régió (pl. Velem-Szent-Vid) badeni leleteit (Bayer 1928: 77, Taf. XV111.1: Szombathely-Hiibner-téglagyár, kétosztatú tál). Banner J. 1956-os monográfiájában hat szombathelyi lelőhelyet említett (10-15. lelőhelyek), közelebbről a Kenderesi, Geist, Hübner és Szedres-kert téglagyárakat (agyagbányákat) nevezi meg, valamint egy, a város belterületén és egy, a város környékén található, pontosabban nem lokalizálható lelőhelyet, továbbá két másik lelőhelyet Velemről (Banner 1940; Banner 1956: 21- 23, Abb. 1, Taf. 11.1-6, 111/5, 1V.1, 8-15; a legtöbb lelőhely ma már nem azonosítható pontosan, vö. Ilon 2004: 16). A Szedres-kerti téglagyár területén került elő a Baden kultúra mindmáig ismert legérdekesebb kialakítású, négyes osztást mutató függeszthető edénye (Banner 1956: Abb. 1). A leletek elkallódtak, illetve többségük magángyűjtemény részeként (Dr. Schmidt Lajos gyűjteménye) nem került be a Savaria Múzeum gyűjteményébe. Szombathely és Vas megye területére nem terjedt ki az MTA Régészeti Intézetének irányításával 86
