Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Vig Károly: Hamuvá lett gyűjtemény. Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából

SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2OI7 31—67

MUSEUM NATIONALE HUNGAEICXJM.

CATALOGUS DIPTERORUM

HUCUSQUE DESCRIPTORUM

DR C. KERTÉSZ.

VOLUMEN I.

Sül ARID AE, MyCKTOPHILÍDA-B, ВшШШАБ, ChIBONOMIDAF., StEN'OXEíMDAJB, CCLICIDAE, Pttchoptertdae, Dixidab, Blepharocekidah, Simulidae, Orphnbphiudab, PsYCHODIDAE, RhYPHTDAE.

LEIPZIG

WILHELM ENGELMANN 1902.

8. ábra. A Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum első kötetének címlapja

Figure 8. Title page of the first volume of the Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum

9. ábra. Wesselényi Géza hódmezővásárhelyi nyomdász Szegeden felállított nyomdájának korabeli ajánlólevele. Ebben a nyomdában készültek a Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum 3-7. kötetei (Magyar Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény, Budapest)

Figure 9. Contemporary letter of recommendation for the Szeged printing house set up by Flódmezővásárhely printer Géza Wesselényi. Volumes 3-7 of the Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum were produced in this printing house (Hungarian Natural Flistory Museum, History of Science Collection, Budapest)

ségén. Szerencsére a család anyagi háttere ezt megengedte. Ennek ellenére a kötetek címlapján a Museum Nationale Hungaricum felirat díszlett.

Kertész Kálmán 1908 legelején fordult a Nemzeti Múzeum igazgatóságához a katalógus harmadik kötetének kiadása ügyében. Horváth Géza felterjesztése 1908. február 20-án kelt: „Szerencsém van Dr. Kertész Kálmán állattári őr beadványát a Catalogus Dipterorum harmadik kötetének kiadása tárgyában tisztelettel felterjeszteni és Méltóságod kegyes hajlamaiba a legmelegebben ajánlani.”18

Nem tudjuk, a múzeum támogatta-e anyagilag a kiadványt, de tény, hogy 1908-ban egy, 1909-ben három és 1910-ben egy, összesen tehát további öt kötet látott napvilágot (Kertész 1908a, 1909a, 1909b, 1909c, 1910a). A szegedi Dugonicsnyomdában (9. ábra), ahol a kötetek nyomását végezték, egy szedő állandóan a katalógus szedésével volt elfoglalva. Ezzel kapcsolatban újra Soós Lajost érdemes idézni: „De az [a szedő] azután benne is volt a munkában annyira, hogy a csupa rövidítésből, pontból, vesszőből, pontosvesszőből álló szedésben oldalakon keresztül nem volt szedéshiba, ahogyan a saját szememmel láttam, mert, ha Kertész véletlenül elhibázott egy pontot vagy vesszőt, a szedő kijavította!” (Soós 2012:118).

18 Magyar Természettudományi Múzeum, Központi Könyvtár, Budapest, Állattár iratai, 14/1908.

43