Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Gyöngyök reflektorfényben. Régészeti korú gyöngyök restaurálási megoldásai, készítéstechnikai megfigyelések

FERENCZ ESZTER: GYÖNGYÖK REFLEKTORFÉNYBEN Megfigyelhető formaadó technikák Formába öntés Formába öntés + szeletelés Millefiori technika Lapból hajlítás Tekercselés Bordázás Csiszolás (néhány gyöngy végét egyenesre csiszolták) Megfigyelhető díszítő technikák Folyatott, színes üvegszállal díszítés változatai • csigavonalban egy szállal melegen feltekercselt • párhuzamosan több szállal díszített • fésült dekor alkalmazása • körkörös mintát kirajzoló vonaldíszítés • hullámvonalas egy vagy több szállal (szabályos, szabálytalan változatban) Fémfóliás díszítés 7. ábra. Germán temető gyöngyeinél megfigyelhető forma és díszítő technikák csoportosítása Figure 7. Grouping of forms and decoration techniques observed for beads from a Langobard cemetery fegyvert, edényt és nemesfémből készült ékszert sikerült megmenteni. Kétségtelenül a legszebb le­letek az ezüstből, vagy aranyozott ezüstből ké­szült kőberakásos ruhakapcsoló tűk, az ún. fibu­­lák, amelyek között „S” alakú, korong alakú és ál­latalakos fibulák is vannak. A halottakat kopor­sóba helyezve, szépen felöltöztetve, agyagedé­nyekben elhelyezett étellel, a nőket ékszerekkel, a férfiakat fegyvereikkel együtt bocsátották túlvi­­lági útjukra. A temetőből előkerült változatos technikával készített, gazdag színvilágot tükröző gyöngyök darabszáma elérte a 250-et. Alapanya­guk túlnyomórészt üveg, de van közöttük kerá­miából és kagylóból formált is. Az üveggyöngyök készítéstechnikája igen széles spektrumot tár elénk (7. ábra). Megfigyelhető formaalakítási el­járások: tekercselés, bordázás, formába öntés, lap­ból hajlítás, millefiori technika. Díszítő eljárások: folyatott, színes üvegszállal díszítés több válto­zata és fémfóliás díszítés. A gyöngyök színvilága is rendkívül gazdag: fehér, sárga, narancsos, vörös, kék, a zöldeskék több árnyalata, fekete. A kor­szakból ismert gyöngytípusok közül a temető le­letanyagában szinte minden változat megtalál­ható (Bóna 1974; Bóna & Horváth 2009; Busch et al. 1988; CizMAR 2011; Klanica & Klanicová 2011; Menghin 1985; Tejral 1982). A legkülönlegesebb és legösszetettebb a mille­fiori gyöngyök6 formaalakítása, komoly rutin és gyorsaság szükséges az elkészítésükhöz (8. ábra). A temető anyagában hatszögalapú, hosszúkás és gömbölyű változat egyaránt megtalálható. Ha­gyományosan több színből válogatva vékony üvegszálakat fognak csokorba, amit melegítéssel összeolvasztanak, majd nyújtanak. A kívánt át­mérő elérése után szeleteket vágnak belőlük és ezeket egymás mellé fektetve összemelegítik, vagy átlátszó üvegolvadékkal fogják egybe. A technikát „ezervirágnak” is hívják, mert a szeleteken apró, finom virág és levél motívumok rajzolódnak ki aszerint, hogy a készítő milyen sorrendben fogja össze a színes üvegpálcákat. A technika első vál­tozata Kr.e. 1. században Alexandriában már is­mert volt. Elterjedése az Kr.u. 1. században a Római Birodalom üvegműhelyeihez köthető. Fénykora a 16. század, amikor Velencében renge­teg dísztárgy készült ezzel a technikával. A mille­fiori „ezervirág” elnevezés is ebből az időszakból 6 A 388, 389, 566, 957, 961 számú objektumban voltak hosszúkás és gömbtestű millefiori gyöngyök. 244

Next

/
Thumbnails
Contents