Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... 20. a-b. ábra. a. Vízmerítő favödör, Kondorfa (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely, leltári szám: 59. 811.1.) b. Vízhordó favödör (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, leltári számai.9.3421.) Figure 20. a-b. a. Wooden bucket for drawing water, Kondorfa (Savaria Museum, Ethnology Department, Szombathely, inventory number: 59. 811.1.) b. Wooden bucket for drawing water (Göcsej Museum, Zalaegerszeg, inventory number: 71.9.3421.) nevezése, 1724-től 1819-ig folyamatosan limitálják. Általában keményfából készül, de Győr, Veszprém, Zala és Tolna megyében puhafa (fenyő) változatát is készítették. Mivel a korábbi és a későbbi árszabásokban vegyesen fordul elő, úgy gondoljuk, hogy a kétféle anyagból való készítése, a korai időktől, Dunántúl szerte általános lehetett. „Kút vödör” alatt közönséges „menttő vödört” kell érteni, a 18. század közepén az árszabások „kankalékos kútra való vödröt, kőből rakott csigás kúthoz való legnagyobb vödört” is említenek. Csöbör A Magyar Néprajzi Atlasz 367. lapján Morvay Judit vizsgálta meg a házban tartott dongás víztartó edényeket (Morvái 1989: 367). Arra a megállapodásra jutott, hogy a Dunántúlon a Duna vonaláig sajtár néven ismerik leginkább ezeket az egyfülű kisméretű dongás edényeket. Csöbörrel csak három kutatóponton találkozott, egy-eggyel Vas, Somogy és Esztergom megye területén. Dézsával viszont annál többel, főleg a Kisalföldön és a Csallóközben. Kutatási területünkön ismert a csöbör, bár ritka, mindössze tizenkilenc gazdaságban ismert egy-egy darab, a 160 becsű 11%-ban, vagyis minden tizedik gazdaságban megtalálható, de nem mindenütt. Szakonyfalván, Börgölinben, Permisén, Gyarmaton és Kondorfán, a vizsgált települések egyharmadában 1786-1847 között ismeretlen. Ahol megtalálható, ott viszont a régiségben is ismert: Zsidán, Talapatakán, Háromházán, Magyarlakon 1775-ben, valamint 1786-ban is megtalálható, tehát nem új keletű edény. A becsűkből nem tudunk meg sokat róla. Legfeljebb azt, hogy nem egyforma nagyságban készültek, mert van közöttük „nagy csöbör 45 xr-t érő [Csörötnek [1833.130], „kis csöbör forma” 12 xr-t érő lstvánfalván [1827.29], és megtudhatjuk egy adatból, hogy 1847-ben „1 csöbör 3 vas abronccsal” 2 ftba kerül, [Istvánfalva [1847.41]. Két változata ismert. Kethelyen24 [1799.] „vízhordó tsöbör”-ként szerepel. Gyarmaton a nagyméretű edényhez tartozó rudat is megbecsülik [1830.140, 1832.142] 24 MÓL VaML Szentgotthárdi ciszter apátság gazdasági iratai 11. k. 21. sz. Néhai Marton Mihály gazdaságának becsűje 1799. jún. 4. „Három hordó egy vízhordó csöbörrel 1 ft 30 d. 206
