Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században

SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE • 2OI7 • 177-238

18. ábra. Hordó alakú vasas kútvödör (Pável Ágoston Múzeum, Szentgotthárd)

Figure 18. Barrel shaped well bucket with iron fittings (Pável Ágoston Museum, Szentgotthárd)

Farkasfán [1789.79] Cseres János gazdasági becsűjében,,^ merő vödröt” írnak össze, Csörötneken [1786.114] Rex György gazdaságának becsűjében „vízhordó vödör” szerepel, lstvánfalván Kovács József kovácsmester gazdaságának becsűjéből megtudhatjuk, hogy a 2 ft 30 xr-ra becsült két vödör „mindenek vas abronccsal, kengyelekkel”. Tanulságos felidéznünk Kardos László többször idézett tanulmányát (Kardos 1943:158-159). „A múlt században alig еду-két kút volt a faluban, azoknak

egy része völgyekben húzódott meg. Ide jártak az asszonyok vízért. Jórészük kávás kút volt, boronából. A víz közel volt a felszínhez, ezért egyszerűen egy gamós ágra akasztott korsóval, vagy bugyigával merítettek belőle. A völgyi kútból a múltban csigán hordták haza a vizet. A csiga egy vízhordó bot, vállra vetik, elől-hátul a csiga horgán vödrök, korsók lógtak le róla. A legelterjedtebb kútfajta a csigás (gémes) kút volt. A csigáról láncon lóg le az ostor. A végin kujcsos vödörhoroggal, amin rajta lógott a vödör. A vödör dongázott és vasabrinccsal megvasalt edény volt. Régen alul szélesebb, felül keskenyedő szája volt. Az újabbnál fordítva van, szája öblösödik.” (19. és 20. a-b. ábra). Kardos írása jól érzékelteti, hogy a vizet a kutakból nem csak vödörszám szállították haza párosával, hanem fazekasok által készített korsókat (21. ábra) is használhattak erre a célra. Feltételezzük, hogy a gazdaságokban található párosával összeírt favödröket csiga segítségével szállították.

A keszthelyi uradalom hagyatéki leltáraiban 55 vödröt találunk, ez a nem bortároló edények 5,9%-a. A mindössze öt darab „vízmérő”, „vizmeritő” vödör a kutak szűkös voltára utal. Anyaguk lehet puhafa (fenyő) és keményfa (tölgy) egyforma gyakorisággal. A gazdaságokban szinte kizárólag egyet írnak össze, csak két esetben van kettő darab. Faabroncsost és vasasat egyaránt találunk az összeírásokban, az utóbbiakra a lakatosok vagy kovácsok készítették az erősítő pántokat, melyek a fül két oldalán a fenékig haladtak. Gyakran kötelével vagy láncával együtt említik a kútvödröket. Az egész Dunántúlon egységes a vödör meg-19. ábra. Vízhordó csiga (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely, leltári szám: 59.1534.1.1-3.)

Figure 19. Yoke for carrying water buckets (Savaria Museum, Ethnology Department, Szombathely, inventory number: s9.1534-i.1-3.)

205