Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
NAGY ZOLTÁN! TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... ben. Az utóbbiak közül egy-két darab „hitvány”, „avitt”, tehát eredeti rendeltetésének nem megfelelő. Egy esetből megtudjuk, hogy [1826.89] Györkösön lakó Magyar Katalin háztartásában három darab keményfából való vindölt írnak össze, más adat szerint tölgyfából készült. Találunk fenyőfából valót, igaz, benne nem zsírt tartottak. Méretét tekintve több változata ismert. A hagyatéki leltárakban „kis 10 itzés”, „12 itzés”, „16 itzés és kisebb” megnevezésekkel szerepel, de van 25-, 30-, 50-itzés is, sőt egy esetben [1820. 71] Keszthelyen Kollár Andrásné javainak összeírásakor két zsíros és egy lisztes mellett külön „két akós lisztes vindölt” is összeírnak. Jól tetten érhető az edény tartalmának változása. Az eredetileg vajtartó edény 58%-ban zsírt találunk, „zsíros vindölyként” említik. Öt esetben, mindössze 8%-ban tartanak vajat, közülük Fövényesi András keszthelyi [1803.19] nótárius házánál. Itt három darabot is lelünk, az egyik 13 xr-ba, kerül, másik 13 ft 18 xr-ba, tele „tehén vajjal”, a harmadik „üres nagy vajas vindöl” 49 xr, emellett egy más „avitt zsíros vindölt” is megbecsülnek 13 xr-ra. Az uradalom falvaiban fellelhető 60 darabból 14-ben, a vindölök 23%-ban, lisztet is tartanak, ezt viszont egyáltalán nem jelzik a limitációk. így például Fopinger János keszthelyi kőműves [1801.18] is erre használta, mivel „födeles vindöle fél köböl liszttel” volt tele. A különbség a zsírossal ellentétben, hogy a vindöl anyaga fenyőfa. Ezt látjuk Kovács József [1847.182] egregyi gazda hagyatékának becsűjénél, ahol egy „lisztes fenyőfa vindöly”-t 12 xrra becsülnek. A fentieken kívül még mást is tartottak bennük. Horváth Mihály györöki gazda [1801.17] egy vindölében túró lelhető. Három alkalommal sajtos vindölt is találunk. Kákosy László keszthelyi nemes [1799,16] hagyatékában egy rozzant vindöl mellett tölgyfából készült sajtosat is megbecsülnek, ára 29 xr. A másik kettő Trencsényi János vonyarci ispán [1814. 46] keszthelyi házánál van, öt darab zsírosvindölén kívül egy hitvány nagyobbat és egy ócska kisebbet írnak össze. Látható, hogy mindkét esetben a sajttartó edény magasabb társadalmi helyzetűekhez kötődik. A hagyatéki leltárakban arra is van adatunk, hol tárolták őket az épületen belül. Nem okoz meglepetést, hogy a kamra edényei között tartják számon, bár egy esetben Nemes Horváth Pál keszthelyi vendégfogadós [1834.112] vagyonának leltárakor a négy edény közül a padláson találunk két fedetlen darabot, míg a másik kettő a konyhában van. Az utóbbi adat arra is rávilágít, hogy általában fedelesek, egy másik információnk szerint a vindöl „félfülü” [1836,120] is lehetett. Azt tapasztaltuk, hogy vannak korai vasabroncsos példányok is. Két darab ötitzés edényt becsültek 6 ft-ra, melyek dongáit két-két vasabroncs fogta egybe. Tulajdonosuk Molnár György haszonbérlő molnár.[1782.2]. Nagy Imre keszthelyi szíjgyártó valamivel későbbi leltárában az egyik „vasas vinölöcske” 30 xr-t ért. A vonyarci ispánnak [1814.46] „nagyobb-kisebb zsíros vindele”, jó állapotú, vasabroncsra készült, a kettő együtt 3 ft-ot ért. Fritz János vonyarci [1817. 53] hagyatékában egy vasasnak 3 ft 9 xr, egy ennél kisebbnek 30 xr az ára. Házi János [1820. 68] házi mobiliáinak becsűjekor egy darab zsírosvindölét, mely 25-itzés és vasas, 1 ft 15 xr-ra becsülték. Faabroncsos vindölöket e korból szintén találtunk a leltárakban. így Gál Horváth Ferenc [1819.160] szőlőbeli javainak becsűjekor, ahol egy darab vindölét 24 xr-ra becsülték. Fiszli József tímármester [1836.120] hasonló edényét 15 xr-ra vették. Papp László szőlősgazda [1812.155] faabroncsos zsíros vindölét 1 ft 9 xr-ra taksálták. Vasasvindöle viszont 2 ft 31 xr. Vödör A160 gazdasági leltár 27,5%-ában volt vödör, ami a gazdaságok minden negyedikében feltételezi jelenlétét. Összesen 74 vödör van a leltárakban (18. ábra). A szentgotthárdi uradalmi falvak közül a „Vendvidék” 69 gazdaságában a vödör azonban szinte ismeretlen. Orfaluban, Dolincon Szakonyfalván, Börgölinben, Permisén nem található, csupán lstvánfalván [1847.39] volt egy „kis vödör”, 18 xr-t, valamint Tótfaluban [1820.9] egy 30 xr-t érő „vödrör”. A Rába-völgyének 88 gazdaságából 42-ben viszont megtalálható (47%), csaknem minden második gazdaságban összeírták. Gazdaságonként vizsgálva a vödör jelenlétét azt tapasztaltuk, hogy 30-ban csak egy vödör, 15-ben két vödör, míg egy-egy gazdaságban három vödröt találtunk. A vödör funkciójára alig van adatunk. 204
