Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... egy öt- és egy három-itzés csutorát 4 ft-ra becsültek. Nyitott kérdés marad azonban, hogy azok valójában dongás, vagy esztergályozott, puhafa edények voltak-e. Eceteshordó Kardos László Az Őrség népi táplálkozása című monográfiájában (Kardos 1943: 226) az ecetkészítés módjáról így ír: „Az Őrségben, a gazdag gyümölcstermések földjén, emberemlékezet óta a gyümölcsecet járja... A gyümölcslevet leszűrik és beleöntik az ecetes hordóba. Ebben az állapotában még alma-bornak hívják. Ez az almabor nyitott hordóban 2-3 hét múlva megsavanyodik... Az őszön készített borecetnek tavaszra már ágya van... Készül ecet még úgy is, hogy a nyitott hordóban felhalmozott szőlőtörkölyre vagy 20 liter vizet öntenek. 10-20 napig rajta tartják. A törköly megszíjja magát, s ekkor evvel a lével újra kipréselik. A kipréselt levet beleöntik az ecetes hordóba, ahol aztán magától savanyodik.”Tehát gyümölcsből és szőlőtörkölyből is készül ecet. A szentgotthárdi ciszter uradalom falvainak gazdaságaiban egy sor gyümölcsprést is összeírnak, aminek segítségével gyümölcsecetet állítottak elő. Kondorfán [1824.152] „vad gyümölcs prés” 45 xr, Kisfaludon [1825.97] „egy alma prés” 3 ft, Kethelyen [1832.89] „egy kis alma prés” 3 ft szerepel a becsűkben. A160 gazdaság csaknem felében, minden másodikban találunk eceteshordókat, melyek különböző méretűek. Az ecetkészítés általánosan ismert kutatási területünkön, mivel a statisztikai adatok szerint a „Vendvidék” 69 gazdaságából 28-ban, míg a Rába-völgye 88 gazdaságában 46-ban ismert ez az edénytípus. Összesen 74 gazdaságban 128 darabot számoltunk meg belőlük, ami azt jelenti, hogy gazdaságonként átlagosan egy-két darab van belőlük. Néhai Vári László zsidai [1842.76] gazdasága ettől különbözik, itt 2-, 2Уг-, 3V2-akósakat becsülnek meg együttesen 3 ft 30 xr-ra. Általában kis űrtartalmúak, (8. ábra) %-, 1-, 1,5-, kétakósak, de ennél nagyobbak is vannak. A szlovén lakta Dolincban [1827.1] Magyarics Pál kovácsmesternek volt a legnagyobb, 7V2-akós eceteshordója, ami 3 ft 30 xr-t ért. Az ecet árát két adatból ismerjük csupán. Németh Ferenc talapatakai [1845.108] gazda gaz8. ábra. Eceteshordó, Őriszentpéter (Kardos 1943: 227,181. ábra) Figure 8. Vinegar barrel, Őriszentpéter (Kardos 194s: Figure 227,181) daságának becsűjekor „6 akóra való ecet 6 ft”, tehát egy akó ecet 1 ft-ot ért. Orfaluban viszont [1847.9] „Egy nagy ecetes hordó 7 ft-ot, 2 akó ecet” pedig 5 ft-ra becsültetett. Kivételként Talapatakán [1786.102] ecetesdézsát is összeírtak, melynek becsértéke 30 dénár volt, Szakonyfaluban [1837.59] pedig „egy ecetes kádat” 1 ft 30 xr. Vélhetően szőlőtörkölyből is készül ecet, de a törkölyöshordó itt egyáltalán nem ismert, nem úgy, mint a keszthelyi uradalom falvaiban, ahol 63 gazdaságban, különböző méretekben fordulnak elő. Eceteshordóik is vannak, minden negyedik gazdaságban megtalálhatók. A keszthelyi uradalom falvainak 200 gazdaságának minden negyedikében egyet, összesen 50 eceteshordót vettek számba. Ez a szám a nem bortároló hordók 11,2%a, az összes hordó 3,3%-a. A130 házi mobiliákat is tartalmazó gazdaság 38%-ban, több mint egyharmadában van jelen. Szinte kivétel nélkül egy hordóban tartanak ecetet. Két adat szerint fent álló hordóról, azaz egyfenekű edényről van szó. Ilyet találunk Horváth Pál keszthelyi [1833.110.] vendégfogadós vagyonának becsűjekor is „egy fennálló hordóban 2/4 akó ecet”3 ft. Egy más adat szerint az ecet füles hordóban van, fogantyúja hasonló, mint a kádaknak. Ilyen „füles hordó” található a zalaegerszegi Falumúzeumban is a csődéi ház kamrájában. (9. ábra) „Keményfa dongákból 194
