Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 - 177-238 7. ábra. Kovács János hegypásztor „bucsival”, Somogyvád (Fénykép: Takáts Lajos, 1951—1955, Ripl-Rónai Múzeum Fotótára, Kaposvár, leltári szám: 51.10.10.) Figure 7. János Kovács mountain shepherd, with “flask”, Somogyvád (Photo: Lajos Takáts, 1951-1955, Ripl-Rónai Museum Photoarchive, Kaposvár, inventory number: 51.10.10.) пак” nevezik. A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban pedig a csobolyóként ismert vízhordó edényt hívják szintén bucskának, és pálinkát tartanak benne (6. ábra). Ezt a Somogy megyében „bucsi” néven ismert edényt Takáts Lajos fényképezte 1951-1955 között. A fotó tanúsága szerint éppen úgy szállítják, mint Zalában a kis boros hordócskát (7. ábra).21 A pálinkatartó dongás edény (bucska) elterjedése: a szentgotthárdi apátsági uradalom 17 falva közül 12-ben találunk bucskát, Tótfaluban, Zsidán, Talapatakán, Magyarlakon, Gyarmaton, a Rába vonalát követő észak-déli irányú falusorban azonban egyetlen egy sem fordul elő. Az említett 12 faluban összesen 22 gazdaságban található, általánosan ismert edénytípus lehetett. Ez a gyakoriság azonban viszonylagos, hiszen a falvakban összeírt, inventált gazdaságok száma változó, így például a szlovén ajkú Börgölin nyolc gazdaságának felében (50%) megtaláljuk. Ezt követően az Őrséghez közeli Kondorfa 13 gazdaságban csak négy 4 darab található, de még így is a családok harmadának van pálinkás bucskája. Harmadikként a szlovénok lakta Orfalut említhetjük, itt nyolc inventáriummal dolgozhattunk, melyek közül háromban, a gazdaságok negyedében leltünk fel pálinkás bucskát. A többi településen gazdaságonként egy, legfeljebb két bucska van, de figyelmet érdemel, hogy többségükben 1786-1847 között adatolható. Hordószerűségére lehet bizonyság, hogy 1847-ben Istvánfalván [1847.40] Kovács József kovácsmester hagyatékában egy „kis bocskát 3 vas abronccsal” becsültek meg 30 xr-ra. A bucskák térbeli előfordulását néhány válogatott példával illusztráljuk: Kisfalud, [1824.96] Bornemissza Imre gazdaságának becsűje: „Egy Butska 9 xr.’1824 Szakonyfalva [1824.56] Zámedits András gazdaságának becsűje.'’’Egy kis Butska 30 xr”. 1825. Istvánfalván [1825.25] Csont István zsellér gazdaságának becsűje: ^"Egy V2 akós pálinkás Butska 36 xr. Egy 14 akós pálinkás Butska 45 xr. Egy 20 itzés pálinkás Butska vas abrintsal 30 xr.’1827. Csörötnek [1827.125] Molnár György zsöllér gazdaságának becsűje: „Egy akós hordó és egy Butska 54 xr. ”1828. Börgölin, [1827.44] Kozó József vagyonának becsűje: „Egy 14 akós Butskó 45xr."A hagyatéki becsűkben pálinka főzésére utaló adatok is szerepelnek. Kondorfán 1827-ben, Börgölinben [1834.46] néhai Kondor Pálnak „pálinkás kunyhó”-ját 4 ft-ra becsülték, pálinkás réz fazekát csöbörrel együtt 15 ft-ra taksálták. Kondorfán [1841.158] Józsa Márton és Ferenc megmaradt javainak becsűjekor „kis szobában [talált] pálinka főző fazekát” 1 ft 30 xr-ra taksálták. Elgondolkodtató, hogy a csutora nem csak esztergályozott, hanem dongás edény alakjában is előfordulhat. Bizonyság erre a keszthelyi Popinger János kőműves 1801. évi hagyatéki összeírása, ahol számba vettek egy darab „Vas abroncsos kulacs”-ot, de csutorája egyik V2, másik 2 Уг iccés volt. Itt a csutora vélhetőleg kulacs, azaz ténylegesen esztergályozott fa csutora volt, mert a keszthelyi Göndöcs János 1819. évi hagyatéki becsűjekor megjegyzik, hogy a „három csutora közül egyik bőrös”. Talán nem véletlen, hogy a „Vendvidéken” egyáltalán nem fordul elő csutora, hiszen helyette kis bucska van. A Rábavölgyében azonban 22 gazdaságban ismeretes a csutora 1786—1841-ig, köztük Kethelyen Sarló Imre [1847.93] jobbágy gazdaságának becsűjekor 21 Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár: ltsz: 51.10.10., negatív száma: 2737. Fotó: Takáts Lajos, Somogyjád „Kovács János hegypásztor bucsival”. 193
