Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... 5. ábra. Vízhordó (pálinkás) bucska, Vaskeresztes (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely, leltári szám: 68. 20.5.) Figure 5. Water (brandy) flask, Vaskeresztes (Savaria Museum, Ethnology Department, Szombathely, inventory number: 68. 20.5.) 6. ábra. Pálinkásbucska (csobolyó) (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, leltári szám: 75.2.1.) Figure 6. Brandy flask (flagon) (Göcsej Museum, Zalaegerszeg, inventory number: 75.2.1.) „palacknak”, míg a Beleznáról valót17 „barila” névvel illették. A Néprajzi Lexikon [MNL] megállapítása szerint: „a csobolyó dobra emlékeztető dongás faedény, amelyben a mezei munkába vizet szállítottak és tartottak. A kis csobolyó 5-6 literes, a nagy 15-20 liter űrtartalmú. Hengeres oldalán egykét füles donga található, amelybe szíjat, láncot vagy zsineget kötnek, amivel a kis csobolyót kapanyélre, a nagyot a szekérre akasztva szállították. ’nH... A Dunántúlon vatalé szó alakjában fordul elő.” Pápai Páriz [PP] 1708-ban megjelent szótárában17 18 19 a csobolyó kis kézi hordócska, melyben a mezei munkások ivóvizet szoktak magukkal vinni és tartani. Néhol vatalé a neve. Czuczor-Fogarasi [CzF]20 által 1862-ben kiadott szótárban a palack kap értelmezést hasonló módon, szerinte „Némely vidéken (Székelyeknél) annyi mint kulacs. Baranyában és Sziget vidékén csobolyóforma faedény, mely kerek sajt formájú lapos szokott lenni.” A hagyatéki becsűk adatai szerint egy, kivételesen két darab van belőlük a gazdaságokban, csak két alkalommal találunk kettőt, nagyobbat és kisebbet. Űrméretűk 8-21 liter. Vas- és faabroncsosak egyaránt ismeretesek. Áruk változó, 15 xr-tól 1 ft 30 xr-ig terjed. Kutatási területünkön a bucska szót szlovén (délszláv) eredetűnek tartjuk, amit a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára [TESZ] is megerősít. A történeti forrásokban 1587-ban felbukkanó „Öreg bochka” hordó értelmet takar. M. Kozár Mária közlése szerint a hazai szlovén nyelvben a hordó elnevezése „becka”, így annak kicsinyítővei ellátott alakja „hordócska” megfelel a magyar (kis) hordónak. A szó szélesebb körben való elterjedtsége bizonyítható, de az edény megjelenési formája bizonytalan. Kutatási területünkön 25 gazdaságban található, a „Vendvidéken” csaknem kétszer annyi helyen, mint a Rába-völgyében. Egy eddig számunkra ismeretlen kétfenekű, kiöntővel ellátott dongás edény közül mindössze három példány ismeretes, egy a Savaria Múzeumban, egy Szennán tanulmányozható, egy pedig kutatási területünkhöz közel fekvő Szentgotthárdon (5. ábra). A leltárkönyvek tanúsága szerint mindhármat „vízhordó bucská-17 ltsz.: 74.10.1. 18 Néprajzi Lexikon 1/523. p.: csobolyó 19 Pápai-Páriz Ferenc Dictionarium Hungarico-Latinum 1708: csobolyó 20 Czuczor G- Fogarasi ]: A magyar nyelv szótára: palack
