Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 177-238 4. ábra. Abroncsos facsutora (Kardos 1943:176, 98. ábra) Figure 4. Wooden canteen with hoop (Kardos 1943: Figure 176, szűk számba. Új „boros hordócska” 1846-ban Orfalun [1846.10] 1 ft 30 xr-t ért. A kishordók űrméretét az akó mellett gyakran pintben adták meg, mint Istvánfalván, [1825.25] ahol „1 akós boros hordócska 1 Ft-ot, egy V2 akós boros hordócska 30 xr-t, míg egy 13 pintes hordócska 15 xr”-t ért. Területileg a boros kishordócska a „Vendvidéken” található, 16 gazdaságban fordul elő. Orfaluban (1835— 1840), Permisén (1831), Istvánfalván (1822-1840), Börgölinben (1826-1833), Szakonyfaluban (1789- 1822), Tótfaluban (1820-1835), de a „Vendvidékkel” szomszédos Zsidán is (1786) ismert volt az e néven ismert dongás edény. A Rába-völgyében a „kishordócska” fogalma ismeretlen, de maga a kishordó kivétel nélkül minden faluban előfordul vizsgált időhatáraink (1786-1847) között. A Rábavölgyében ismertségi foka és gyakorisága kevésbé mérhető, mivel az inventáriumokban a besorolására alkalmatlan „kis hordó, kisebb hordó” kifejezés fordul csak elő. Számos szőlőműveléssel is foglalkozó gazdaságban azonban biztosan előforduló edény. Elképzelhető, hogy a becézett alakot a szlovén nyelvből fordították magyarra a leltárt készítők. A kicsinyke hordó legrégebbi ábrázolása (2. ábra), a veleméri templom 14. századi freskóján látható. Gönczi Ferenc 1900 körül felvételt készített a Zala megyei Pákán.13 A házaspár férfi tagjának oldalán tarisznya, kezében kis boros hordó (Gönczi 1914) (3. ábra). A keszthelyi Festetics-uradalom falvainak leltáraiban is találunk példákat a kishordókra. Valluson [1817.52] Steifer György gazda hagyatéki becsűje során „egy */ akós kishordó”-ját 1 ft-ra árazták be. Ugyancsak Valluson [1819.59] Kaszás József szőlőhegyi javainak számbavételénél „egy 12 itzés hordót 36 xr”-ra becsültek. Tomajon [1846.173] Cseh Jánosné fél telkes jobbágy hagyatékának becsűjében „Egyfertálos kis hordót 1846-ban 50 xr”-ra taksáltak. Pálinkás bucska A szentgotthárdi cisztercita uradalom falvaiban Nemes-Népi Zakál György szerint a pálinkát bucskának (Nemes-Népi 1818: 85) nevezett „pályinkás kis hordó”-ban tartották, szállították Őrség szerte. A keszthelyi uradalom falvainak inventáriumaiban, többek között Vonyarcon [1814.46] Trencsényi János ispán hagyatéki becsűjében „pálinkás hordó 2 db, egyik-egyik 'A akó 1 ft, kis pálinkás vatalé IV2 itzés 14 xr”-ra becsültetett. A keszthelyi uradalom hagyatéki leltáraiban 18 darabot találunk belőle, a nem bortároló edények 2%-a, de nem csobolyó a neve, hanem vatalé. A kis negyedakós hordók között is találunk hasonlókat, egy esetben „egy kis vatalé hordó”, 12 itzés, 10 itzés, 8 itzés, fertályos pálinkás hordócska” a megnevezése. így tehát a hordó mellett pálinkatartó dongás edényként bucskát, vatalét is találunk14, mely a köznyelv szerint valójában csobolyót (is) takar. Igaz a csobolyó is hordó, hiszen két feneke van. A Néprajzi Múzeum gyűjteményében a Zala megyei Köveskálról gyűjtött csobolyónak népi neve vatallér, de még a Dörgicséről való kulacsot, csutorát15 is így nevezik. Kardos László Az Őrség népi táplálkozása című művében (Kardos 1943: 176, 98. ábra) a „facsutorá”-t csobolyó formájú dongás edénynek ábrázolja (4. ábra). A nagykanizsai múzeumban lévő példányok elnevezése ezektől is eltérő, a Nagyenyedről származót16 „bucskának”, 13 A felvételt utóbb Bíró Friderika közölte A szegek világa. Göcsej néprajza a 18-19. században című könyvének 122.oldalán Kiadó: Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Zalaegerszeg, 2003.139.pp. 14 ltsz.: 76.122.1. 15 ltsz.: 62.110.45. 16 ltsz.: 52.203.4. 191
