Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... zött kilenc olyan is akad (Permise 1824.12, lstvánfalva 1839.35, Börgölin 1786.42, Szakonyfalu 1786.51, Zsida 1833.74, Farkasfa 1838.84, Kethely 1786.87, Talapataka 1834.104, Magyarlak 1786.114), ahol semmilyen értékelhető dongás faedényt nem vettek számba, ami 6%-nyi hibalehetőséget takar. Alkalmanként 3-6%-os különbséget is jelenthet az, ha csak egy inventáriumban vizsgáljuk a dongás edények jelenlétét, vagy nagy sorozatokat elemzünk. Az első példa az esetlegességet hordozza magában, míg az utóbbi a statisztikai érték torzulásához vezet a kevésbé ismert tárgyakkal kapcsolatban. Valójában nem tisztázott, hogy mit is tekintünk a társadalomtörténeti kutatásokban reprezentatív mintának? Egy edény statisztikai értéke 160 inventáriummal számolva 0,6%. Ha mikrotájainkat figyelembe vesszük, akkor egy gazdaságban való előfordulás a „Vendvidéken” 1,5%, a Rába-völgyében 1%-ot jelent, ami azonban nem tükrözi a valós helyzetet. Ezért ajánlatos csoportos kiértékelésnél kategóriákat felállítani minimum 5-10 egyedi esetet figyelembe véve. így a „Vendvidéken” a „ritkán előfordul” kategória határértéke 7%, a Rába-völgyében 5,5%, az összes falut magába foglaló kutatási területen pedig 3%. E százalékpont-határok alatti statisztikai érték „nem számottevő, egyedi előfordulást” feltételez. „Kis mennyiségben, ritkán fordul elő” kifejezés használható abban az esetben, ha a felső határérték egy edénytípus esetében legalább tíz gazdaságban való előfordulást takar. A „Vendvidéken” 14,5%, a Rába-völgyében 11%. A tizenhét település 160 gazdaságában minimum 6,25%. E határérték felett „Vendvidék” 15%, Rába-völgye 12%, Összes adat esetén számítva 7% felett „általánosan ismert” kifejezés használandó, mely esetenként a „Vendvidékre”, vagy a Rábavölgyére dominanciaként is vonatkoztatható. Ennek a fogalomnak az ellentétje a „területen ismeretlen” kifejezés. A fenti kategóriákat alkalmazva a 74 gazdaságban megtalálható eceteshordó a „Vendvidéken” [a továbbiakban Vv]: 40,5%, a Rába-völgyében [a továbbiakban Rv]: 52,2%, az uradalmi falvak öszszességében [a továbbiakban Uf]: 46,25% általánosan ismert edény. A 16 gazdaságból ismert boros kis hordócska Vv: 31,7%, Rv: 1,8%, Uf: 10% ritka edénynek minősül, előfordulása a „Vendvidéken” viszont általános, sőt domináns edénytípust takar, mely ott a gazdaságok egyharmadában fellelhető. A Rába-völgyében a boros kishordó nem, de ez a becéző névalak szinte ismeretlen. A 25 gazdaságban ismert pálinkásbucska Vv: 21%, Rv: 11,5%, Uf: 25% általánosan ismert edény, a gazdaságok negyedében megtalálható. A 47 gazdaságból ismert vödör Vv: 2,9%, szinte ismeretlen egyedi előfordulás, Rv: 42%, domináns edény, az itteni gazdaságok csaknem felében megtalálható, Uf: 29, 3% a vizsgált teljes területen mégis általánosan ismert, de nem mindenütt használatos vízmerítő edény. A 37 gazdaságból ismert vízhordó sajtár Vv: 8,2% ritka edény, Rv: 28,9% általánosan ismert, a gazdaságok csaknem harmadában megtalálható edénytípus, Uf: 23% összességében ismert edény, a 160 gazdaság negyedében szerepel az inventáriumokban. A 42 gazdaságban fellelt itató sajtár Vv: 18% ismert edény, Rv: 31,6% dominánsan jelen lévő, a gazdaságok harmadában megtalálható edény, Uf: 26,25% jelzi általános ismertségét, általában a gazdaságok negyedében ismeretes. A 21 gazdaságban ismert csöbör Vv: 5,1%, Rv: 9% ritka edénynek minősül, ezt támasztja alá Uf: 8,1%-os ismertsége is.116 gazdaságban találkozunk káposztáshordóval, egy-két alkalommal káposztáskáddal. Vv: 84%, Rv: 75%, Uf: 72,5%, általánosan ismert edénytípus, a gazdaságok legalább kétharmadában egy vagy két alkalommal inventált dongás edény, melyet elméletileg minden háztartásban meg kellene találni. 54 gazdaságban répáshordó, néhány alkalommal répáskád szerepel. Vv: 66%, általánosan ismert, sőt domináns edény, a gazdaságok több mint felében megtalálható, a káposztás hordó űrtartalmának harmada, Rv: 12,55%, ismert edény, de nem túl általános, a szlovén területtel érintkező falvakban található csak meg, Uf: 33,7%, általánosan ismert edénytípus, de csak a fenti megjegyzéssel érvényes. A tíz gazdaságban található káposztás-, répáskád együttesen egyik területen sem éri el a 7-5%-ot, ritka edénynek tekinthető. Tizenhat gazdaságban találkozunk fejőzsétérrel: Vv: 0%, itt egy darabot sem inventálnak, még a legnagyobb sorozatot képező, 21 istvánfalvi gazdaságban sem. Rv: 14,75%, e te-180
