Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: Néprajzi mozaik a vasi cigányokról
HORVÁTH SÁNDOR! NÉPRAJZI MOZAIK A VASI CIGÁNYOKRÓL Bevezetés A Vas megyei cigányok történetéről és néprajzáról kevés szakirodalom látott eddig napvilágot. Az ismert publikációk szociológiai megközelítésűek, az integrációval, az asszimilációval foglalkoznak, valamint a cigány-holokauszttal. Ennek köszönhetően sok új adatot lehet közreadni, de azt is meg kell állapítani, hogy ezekkel az újabb adatokkal még nagyon sok fehér foltot kell majd letakarni (Csapó 1999). A címben szereplő roma és szinti megnevezés helyett/mellett a cigány kifejezést használom a következőkben, hiszen ezt használják Magyarországon maguk az érintettek is - az előbbiek mellett még a romungrók is. Vas megyében a fentiek mellett szlovén cigányok, vend-románik is élnek. Korai adatok a vasi cigányokról Az első dokumentált adatok a cigányok magyarországi jelenlétéről a 15. századból származnak. Vas megyéből eddig csak egy évszázaddal későbbi az írott forrás: az 1550-es őrségi urbáriumban Kápolnásfalun „Cígan Pál” és „Cygan Benedek” nevét jegyezték fel, míg a hasonló szombathelyi összeírásban 1565-ben „Czighan Mathias”, 1571- ben „Czyghan Márton” özvegyének, 1572-ben pedig „Czígan Tamás” neve tűnt fel (Zágorhidi Czigány 2000:10, 25, 40). Tömegesebb jelenlétüket a 17. század elejére tehetjük, amikor főképpen a központi településeken, a városokban (például Szombathelyen, Csepregen1) jegyzik fel jelenlétüket. A szombathelyi városi jegyzőkönyvekben 1607- ben több olyan cigányokkal kapcsolatos adatot rögzítettek, amelyek a lókereskedéssel függnek össze (Benczik & Dominkovits 1993: 26, 39). 1636-ban Forgách Zsigmond Mihály cigányvajdáért és sátorlakó cigányaiért 150 forintig kezességet vállaltatott más vajdákkal, hogy marad az ő vajdája, onnan el nem megy, „az ő alatt levő sátoros cigányt mennél többre szaporítja és cigányokat fogad ő Nagysága alá”, s bárhonnét visszahozathatja őket, ha megszöknének (Varga 1969:119). 1674-ben gróf Batthyány Kristóf engedélyezi Sárközi Márton vajdának, hogy embereivel a család vasi birtokain letelepedjenek.1 2 Az Erdődy család is befogadott cigányokat. Ellenben Esterházy herceg 1671-ben megtiltotta a cigányok tartózkodását a család földjein. A17. században a vasi cigányok lótartók és lókereskedők, valamint kovácsok és zenészek voltak, a 18. században pedig főképpen kovácsok és zenészek. Alsóőrre (ma: Unterwart, Ausztria) a helybeliek hívták az első cigányokat, hiszen a falunak nem volt kovácsa. „Alsóőrre a gazdasági kényszer csábította át a cigányokat - olvasható a település monográfiájában. Egyik ősüket, Horváth János kovácsot a község kérte a beköltözésre, mert nem volt saját mesterembere. A mai alsóőri cigányok jelentős részének ő az őse, és ennek megfelelően többségük a Horváth névre hallgat. Megkülönböztetésükre - más magyar falvakhoz hasonlóan - körükben is elterjedtek a ragadványnevek: Bajos, Bájbi, Baksa, Bála, Bicskái, Boci, Cipákos, Coka, Csekáj, Csúcsos, Dobos, Gráci, Gyurkái, Harecz, Hoko, Huki, Purel, Róka, Szaló, Szellős, Szervó, Tikmell, Zacska” (Éger & Szesztay 2008). Batthyány Ádám udvari muzsikusai között 1627-ben egy cigány hegedűs is zenélt, amikor Esterházy Miklós vendégségben volt nála Rohoncon (ma: Rechnitz, Ausztria) (Koltai 2012: 89). A18. században már nemcsak magyar, hanem német cigányokkal is találkozhattak megyéjükben a vasiak. Napjainkban is élnek Rábafüzesen és Rönökön németül beszélő szinti cigányok, Alsószölnökön pedig a cigányok németül és szlovénül beszélnek, tehát részben szintik, részben vend-románik (Kardos é. n.). Az 1768-as cigányösszeírás idején még csak négy Darvas nevű testvér lakott családjával Jánosházán. Egyiküket férje elhagyta, a másik leánytestvér pedig megözvegyült és leányával él a testvéreivel vagy a testvérei szomszédságában - ez az összeírásból nem deríthető ki. A feleségét elhagyó Csámpoi Istók a feljegyzés szerint az 1 Noha akkor Csepreg még Sopron vármegyei település, de napjainkban vasiként tartjuk számon, emiatt ezeket az adatokat is figyelembe vesszük. 2 Német nyelvű közlése: http://www.burgenland-roma.at/index.php/geschichte/die-roma-im-15-17-jhdt (Hozzáférés: 2015. október 19.) 110
