Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290 kevés gazdaság becslésekor egy ovit Hombárt56 értékelnek 5 ft-ra. Ugyanitt ugyanabban az évben ismét deszkás Kast571 ft 15 xr értékűt becsülnek meg. 1805-ben Huszár Ádám Gyarmaton lévő gazdaságának becsűjekor „Hombár Deszkábul való”ss-1 7 ft 9 xr-ra, egy más „kisebb Hombárt Deszkábul” 5 ft-ra áraztak. Harminc év múltán azonban ugyanitt [1830.128] még mindig „Deszkás Kass három fiókra 10 ft”szerepel. Csörötneken 1830-ban [1830.128] egy kettős „Deszkából tsinált jószágos Kass”-1 becsülnek meg 7 ft 30 xr-ra. Ugyanitt „más alábbvaló Deszka Kass” 2 ft 30 xr-ba kerül. Magyarlakon [1827.118] egy „Deszkás Kass” 6 ft, ugyanitt 1840-ben [1840.121] „Egy Deszkás Hombár” 17 [!] ft, négy évvel később [1844. 122] egy „Deszkás Hombár” ugyancsak 17 ft-ba került. Háromházán [1831. 112] egy 20 ft-ot érő „Gabonás Hombár”-t írnak össze, Kisfaludon [1842.100] egy „Homber” 3 ft 30 xr-t ér. A Szentgotthárdhoz közeli Kethelyen 1832-ben [1832. 89] egy „Deszkás Hombár” 35 [!] ft-ot ér, míg egy „kis Hombár” csupán 4 ft-ot, de „Egy Liszt tartó hombárnak” ismét magas, 25 ft a becsült ára. Kethelyen Sarló Imre jobbágygazdaságának becsűjekor szintén nagy értékű, 11 ft-ot érő hombárt írnak össze. Megállapítjuk, hogy a Rába-völgyében és az Őrséghez közeli falvakban a hombár szó legkorábban 1801-ben Gyarmaton bukkan fel, az 1840-es évektől a Rába menti falvak közül Magyarlakon (1840), Kisfaludon és Kethelyen (1847) válik gyakoribbá, de nem terjed el általánosan, mert még az 1820-as, 1830-as években is „deszkás kass”-ként említik a nevét. Kutatási területünkön a nagyméretű deszkából készült, több rekesztékkel ellátott, gabonatárolókat többféle módon nevezték meg, melyekre a mai köznyelvi „hombár” a legmegfelelőbb kifejezés. A hombár szó 20. századi eleji ismertségéről a Magyar Néprajzi Atlasz kutatópontjai megfelelő eligazítást adnak. A Vas megyei Nagygerezsden, Csehiben, Vasváron, Szalafőn és a Zala megyi Kustánszegen a „gabonás rekesztékeknek” kizárólagosan ez a nevük. A perzsa eredetű (gabonatároló jelentésű) hombár szó oszmán közvetítéssel (1597-ben még török szónak vélték) 1685-ben tűnik 56 57 58 fel a magyar írásbeliségben. Pápai Páriz 1708-ban kiadott latin-magyar szótárában: „Ferrárium - gabona és liszt tartó hambár, szuszék” Füzes Endre véleménye szerint (Füzes 1984: 46, 75-78) a „Nyugat-Dunántúlon a [hombárnak] olyan típusa bukkan elő, mely ácsolt technikával készült ugyan, de az anyag megmunkálása és a láda kivitelezése magán viseli az asztalostechnika nyomait is. Gyakran 6-8 lábon áll, 2-4 rekeszes nagyméretű, sokszor mozdíthatatlan láda. Oldaldeszkáit fenyőfából fűrészelték, gyalulták, a rekeszeket alul felhúzható ajtóvá, kifolyó nyílással látták el. Vas-Zala megyében mindíig hombárnak nevezett ládákat a 20. sz. fordulóján kezdték készíteni helyben, vagy környékbeli asztalosok. E hombárnak nevezett, fenyőfából készült tárolók átmenetet képeznek az ácsolt ládák és a gabonásrekesztékek között, a Dunántúl nagy részén megtalálhatók Győr-Sopron (Vas és Zala, rit7. ábra. „Saslábakon álló” két osztatu gabonás hombár a Vasi Skanzenben (Szombathely) Figure 7. Double grain container “on eagle’s legs” in Vas County Open-Air Museum, Szombathely 56 MNL VaML IX. 607. SZA1 Gyarmat, 1801.11. k. 419. sz. 57 MNL VaML IX. 607. SZAI Gyarmat, 1801.11. k. 433. sz. 58 MNL VaML IX. 607. SZAI Gyarmat, 180S. 12. k. 562. sz. 241
