Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290

Bútor (szökröny, ágy, 1 ft 30, asztal lft 15) 3:1,8% „cserépedény a hélban”2127:16,7%.

Talapatakán 1827-ben [1827.103] 101 tétel közül 14 db dongás edény 16:15,8%, a megállapított 860 ff 53 xr vagyon 1,5%-a. Ugyanott 1834-ben [1834.104] 71 tételben lévő 83 elem közül dongás faedény 13: 15,6%, a teljes 1429 ft vagyon 0,8%-a. Háromházán 1831-ben dongás edény 21: 31,8%, Kondorfán 1838-ban dongás edény 18: 26,8% Kis Dolincon 1827-ben 56 tételből dongás edény, főleg „tűttes hordó”-k .26: 46%, Orfaluban 1823-ban 61 tétel közül dongás edény főleg gabonatartó hordó 20: 32,7%, ugyan ott 1831-ben 71 tétel közül dongás edény főleg gabonás hordó 28: 39,4%, Permisén 1831-ben 34 tétel közül dongás edény 7: 20,5%, lstvánfalván 1843-ban 41 tételből dongás edény 12: 29%.

Zsidán Monek Ferenc gazdaságának becsűjét 1788-ban végezték el [1788. 71] a 95 tételből állt. Épület, egyéb 5:4,2%, föld, szőlő, dohány 3: 2,5%. Lábasjószág 9 db (Egy pár Ökör 65 ft, Egy Fekete Tehén 20 ft, Egy Barna Tehén 12 ft, Más Fekete Tehén 11 ft 30 xr, Egy két esztendős Fekete Tinó 6 ft, Egy kis Tulok Borjú 3 ft, Két nagyobb Sört- vélesek 14 ft, Két kisebb Sörtvélesek 3 ft) 11: 9,3%. Dongás tárolóedény 22 db (boros, őrlő, jószágos, lisztes, káposztás, répás hordó, páru sajtár, itató csöbör, sajtár) 22: 18,6%. Más tárolóedény 17 db (2 kosár 7 xr, 7 véka 10 xr, 2 zsákl8 6 xr, 1 ponyva 24 xr, 2 jobb zsák 16 xr, 3 kosénta 18 xr, 1 öreg véka 6 xr, 14,4%. Gazdasági eszköz 30 db. (Eke taligával lft 30 xr, Ökör szekérl5 ft, irtókapa 18 xr, szöllő kapa 18 xr, 2 jobb porháló kapa 15 xr, 2 alább való 12 xr, 4 sarló 20 xr, 1 kapacs 12 xr, 2 ga- néjhányó villa 15 xr, 1 szórólapát 7 xr, egy jobb gerebeny 36 xr, 2 kasza 45 xr, más kasza 24 xr,l kévehányó vasvella 30 xr, kaszakalapács üllővel 12 xr), 33: 27,9%. Szerszám 16 db (2 nagy fejsze 7 xr, 1 rozzant fejsze 2 xr, egy szekerce 42 xr, 1 rossz kapa 6 xr, 1 derékvas 9 xr, 1 vágókés 7 xr, font avitt vas 30 xr, 1 fűrész 7 xr, 1 vas bárd 7 xr, 1 kisebb fúró 3 xr, 1 fa ráspó 2 xr, szalu 6 xr, 1 nagy fúró 7 xr, 1 véső 9 kr) 13,5%), Háztartási eszköz 9: 7,6%, Bútor 2: 1,7% [nincs inventálva termény, élelmiszer, ruházati cikk, vászon nemű, ágyi ruha, bútor, fazekas áru, evőeszközök, egyéb apróbb és nagyobb tárgyak].

Szőlő - pince, hordókapacitás

A 160-ból 117 gazdaságnak van szőlője a településhez tartozó, vagy más közeli falu szőlőhegyén, de közülük csak 41%-nak volt pincéje és még kevesebbnek présháza ott,22 de azokban sincs mindenütt hordó (1. ábra). Börgölini Kondor Pál javainak becsűjekor 21 akó bort becsültek meg 84 ft-ra, melyben valószínűleg a bortároló hordók is beleszámítottak, de azokat tételesen nem sorolták fel.23

Vas megyében 1793-ban „a pintér [fa] abroncsá- bul” készül, akkor az egyakós hordó 75 dénár, a kétakós hordó 1 ft 25 dénár, míg egy háromakós- nak 1 ft 75 dénár az ára. 4 és 8 akó között akója 50-50 dénárral többe kerül, 9 akótól 25 akóig akónként 45 dénár többletet számolnak fel. Korai inventáriumainkban az ármegállapításra példákat hozhatunk. Magyarlakon 1786-ban [1786.116] Takáts Sándor és Mihály egytestvérek gazdaságának becsűjekor egy ötakós hordót 1 ft-ra becsültek, egy más ugyanakkorát szintén 1 ft-ra, illetve

21 Kardos László (Kardos 1943:225) szerint „hiél-ja csak a zsuppos házaknak, pallósa meg a cserepes házaknak van”. A19. század közepéig minden bizonnyal e vidéki falvakban csak zsúp fedelű épületek álltak, amit a kataszteri térképek színezése is tanúsít.

22 A szentgotthárdi uradalom falvainak szőlőhegyein találunk préseket. Orfaluban, Permisén, Börgölinben, Tótfaluban, Zsidán, Háromházán, Magyarlakon, Csörötneken, de típusáról a szűkszavú levéltári adatok nem szolgáltatnak adatot. Néhány esetben azonban népi nevük és becsült áruk is ismert. így például tudjuk, hogy Háromházán 1786-ben [1786.109,110] egy „Újprés 20 Ft” Ugyanitt egy 1831-es adatból [1831.111] megtudhatjuk, hogy használata kisebb közösség számára lehetséges, „Prés közös a többi atyafival” Csörötneken 1826-ban [1826.132] „Srófos rossz Prés” 11830-ban [1830.128] „1826-ban ugyanitt [1826.132] Szölőnyomó Prés" 15 ft, Kisfaludon 1824-ben „Egy Jó Srófos Prés” 12 ft-ba került. Talapatakán 1775-ben Németh Ferenc javainak összeírásakor [1775.101] egy „katraczot” is említenek, ami a legrégibb „Főfás bálványos prések” a „Regős prés” legrégibb változatához tartozik. Vajkai Aurél szerint (Vajkai 1938:177): „ A regős prés [ami az egykorú emelők csoportjába tartozik elnevezést ma már [1937] alig ismerik [...] Rendszerint egyszerűen présről, régi facsavaros présről, szőlő satóról beszélnek. "Tanulmányában egy 1794-es prést közöl Felsőőrsről (Vajkai 1937:176), ami teljesen megegyezik Haáz Ferenc 1940-ben Szalafőn készített rajzon látható préssel, (Nagy 2011:249), amit felirata szerint „Isten segedelme által tsinálta maga magának Fórján Ferencz 1832-dik esztendőben”, így feltételezzük, hogy az általunk kutatott falvakban található prések is hasonlók lehettek a 18. század végén, 19. század első felében a prés komoly értéket jelentett, s egyben a présházakkal együtt (Dolinc, Istvánfalva, Zsida, Háromháza, Magyarlak, Csörötnek, Kondorfa) ki is jelölték a szőlőfeldolgozás szőlőbeli helyét.

23 Magyar Nemzeti Levéltár Vas megyei Levéltára Közgyűlési iratok 227. cs, 1793-évi limitáció. Az 1812. évi limitáció őrzőhelye a Savaria Múzeum (Hl. 69. 83.1-12.)

223