Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE * 2015 2II-290 rom porháló kapát, három favágó fejszét, három vasvillát, egy kapacsot, egy kévehányó villát, egy kis fűrészt, két sarlót, egy szívó kést, egy szeker- cét, három kaszát, egy falapátot, egy vasvillát és egy favillát írtak össze becsárral együtt. A pajtai pincében egy szán, egy eke, egy lemez csoroszja, egy borona, egy törekrosta, két szita volt. Noha pincékről esik szó, ott mégsem bort, hanem hordókban tárolt gabonát, gazdasági eszközöket és szerszámokat találunk. Kondor Pál pálinkafőzéssel, szőlőműveléssel is foglalkozott. Pálinkás vasfazekát csöbörrel együtt 15 ft-ra becsülték, a hegyen lévő kő pincében lévő 21 akó bora 84 ft-ot ért. A lentermesztés is jól jövedelmezett, mivel tíz pozsonyi mérő lenmagját 100 ft-ra értékelték. A19. század második felétől megváltozik a hagyatéki és osztálybecsűk rendje. A hivatalos szervek egységesítik, majd ezt követően kötelezővé teszik a halálfelvételi jegyzőkönyvet, amit az előre megadott szempontok szerint kellett kitölteni. Mellékletbe kerül a javak összeírása és becsűje. Megszűntek a sorszámozással ellátott ötletszerűen felvett tárgysorozatok. Külön kategóriát kapott a szobában, konyhában, kamrában, istállóban, pincében felvett javak összeírása. így a tárgyak topográfiai leírása pontosabb lett, tájékozódási alapot nyújtva a korábbi bizonytalan adatok értékeléséhez. Csörötneken 1855. november 12-én megtartott becsű17 18 során fCser Mátyás 66 éves római katolikus vallású „18 napos jobbágyi ülésen gazdálkodó” 69. számú ház tulajdonosának kamrájában: „2 hordó jobb, 2 fatányér, 5 rossz hordó, 2 zsák, 1 rossz ponyva,4 szakasztó véka, 1 nagy fejsze, 1 vasfazék, 1 törekrosta, 1 párlósajtár, 3 rossz kapa, 8 kis gyalu, 3 fűrész, 2 vonyókés, 4 véső, 4 rás- pó, 3 kasza nyelestől, 1 káposztás hordó, 2 hordó rossz, 1 zsétér, 1 köpülő, 2 fúró, 2 lámpás, 1 szekerce, 1 eresztő gyalu. A hegyen 3 akós hordó, 1 kapa, 1 szőlőmetsző kés, 2 gatya kenderszöszből, 2 ümög lenvászonból, 1 dolmány fekete posztóból, 1 rossz nadrág, 1 rossz szűr találtatott. A 69. számú házban: szoba, konyha, kamra, istálló, kispajta, kamra, disznóólfából épített zsúppal fedett 100 ft-ot érő.” A felsorolásból kitetszik, hogy a hivatali intézkedés javított ugyan a helyzeten, de a pajtai és a házi kamra felszerelésében különbséget nem téve, a bennük fellelhető tárgyak felsorolását mégis - hasonlóan korábbi gyakorlathoz - egybeolvasztotta. Egy másik példa Gyarmatról származik, f Huszár Péter földbirtokos, 63 éves katolikus, házas, írásbeli végrendelet nélkül halt meg. Hagyatéki becsűjére 1855. április 12-én került sor.w „Az egy fertály jobbágy üléshez tartozó” 78. sz. házat lakta, melyhez gazdasági épületek, irtásföldek, gazdasági eszközök tartoztak. A ház három derékból állt. Szoba, konyha, kamra fából építve egy fedél alatt zsúppal. Három derékból istállók és kamra fából, zsuppra, disznóól színnel fából zsuppra építtetett. A szobában „1 asztal puhafából, 1 hátas szék puhafából, 2 polcza puhafából,1 kendőtartó puhafából, 1 ágy puhafából 3 képek, 1 font, 2 lepsze berendezésből állt. A konyhában: 4 tál, 2 tányér, 1 asztal puhafából, 2 pad puhafából, 1 ágy puhafából, 3 tejesfazék, 3 tál, 2 lábos, 1 só törő mozsár, 2 vizes korsó, 1 sajtár, 1 vasas vödör, 1 sütő teknyő, 5 fazék” volt. A nagy kamrában „2 tejes szekrény,192 lisztes hordó, 1 káposztás hordó, 2 nagy hordó rossz, 11/8 mérő pozsonyi, 1 zsíros vindel vasas, 1 páró sajtár, 1 vasfazék lábbal, 1 törek rosta, 1 kasza nyéllel, 1 gereben, 1 vas gereben, 2 lapát, 4 kapa” volt található. A Kis kamrában „1 irtókapa,1 hátulsó tengő fából, 2 nagy fejsze, 1 kasza üllővel együtt, 3 fúró, 1 szekerce, 1 véső, 1 bágyog lámpás, 2 sarló, 1 köpű, 2 kis korsó és csutora, 1 répaszívó, egy kis fejsze, 1 fejsze, 1 lisztes láda, 1 sütő teknő, 4 zsák, 1 nagy mázsa, 1 vasvella” találtatott. A gazdasághoz ezen kívül „1 eke taligával, 2 branna, 1 nagy szány, egy fatengelyes szekér, 1 ponyva” is hozzátartozott. Huszár Péter ruházata szegényesnek mondható, mivel mindössze „2 gatyát kenderkócból, 2 ümögöt kenderkócból 1 nagy bundát” írtak halálakor össze. Az összeírásban a „Nagykamra” a konyha melletti épületrész jelentette, míg a „kiskamra” az istállók mellett kapott helyet, benne leginkább szerszámfélét tartottak. 17 MNL VaML Hagyatéki ügyek IV-167/4/59. sz. Csörötnek, 1855. 18 MNL VaML Hagyatéki ügyek IV-167/4/513 sz. Gyarmat, 1855. 15 18. század végi, 19. század eleji hagyatéki leltárak elvétve bár, de DNy-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyében egyaránt ismert tárolóeszköz (Bíró: 1996. 81-82; Csiszár 2007:151). Dolgozataikban Barkóéról, Bődről, Rábaközből, említik meg a „tejes szökrönyt". Több szabadtéri néprajzi kiállítóhelyen fedeles ácsolt ládákba tejesedényeket [tejesfazekakat] állítanak. A forrásokban egy alkalommal sincs azonban arra utalás, hogy a szökrönyökbe mit is helyeztek el, csak a neve után következtettek arra, hogy alapvető funkciójuk az aludtej tárolása lehetett. 217
