Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Régészet - Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga
SAVARIA 57 ' A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 II3-I58 Sárvár-Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga Pap Ildikó Katalin SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary pap. ildiko.kataliruffi gmail.com Összefoglalás Történelmi forrásokból tudjuk, hogy a 9. században a Karoling birodalom Szent Márton szülőhelyét, Savariát és környékét Rába grófság néven a Dunántúl egészénél szorosabban vonta uralma alá. Ebből az időszakból az utóbbi néhány évben a korábban már ismert temetők mellett egyre több település is feltárásra került (Skriba 2010: 230-231; Pap 2012:114). Ezek közül a megyében negyedikként kerül közzétételre Sárvár-Faképi-dűlő leletanyaga. A késő népvándorlás korában is használt római úthálózat egyik stratégiai pontján, a Rába folyó és a Gyögyös patak találkozásánál működő átkelőhely mellett létrehozott és a régióban egyedülálló módon a Karoling kortól a 12. század elejéig folyamatosan lakott (Pap 2013) település alapítási idejét az előkerült leletanyag alapján a 8. század vége és a 9. század eleje közötti időszakra tehetjük. kulcsszavak: Sárvár, Rába átkelő, Karoling kor, településkerámia, faedény Zusammenfassung Das karolingische Keramikmaterial von der Sárvár-Faképi-Flur. Aus historischen Quellen ist bekannt, dass Sava- ria, der Geburtsort des Heiligen Martin, und die Umgebung der Stadt im 9. Jahrhundert unter dem Namen Grafschaft Raab unter die unmittelbare Herrschaft des Karolingischen Reiches kam - viel stärker als das übrige Gebiet Transdanubiens. Aus dieser Periode sind mehrere Friedhöfe bekannt und in den letzten Jahren hat man weitere Siedlungen ausgegraben (Skriba 2010:230-231; Pap 2012:114). Von diesen wird hier als viertes im Komitat das Fundmaterial der Sárvár-Faképi-Flur publiziert. Die Siedlung befand sich an einem strategischen Punkt des noch zur späteren Landnahmezeit genutzten römischen Straßennetzes, beim Übergang des Flusses Raba und des Baches Gyöngyös. Hier wurde die Siedlung gegründet und sie war in einzigartiger Weise von der Karolingerzeit bis ins 12. Jahrhundert durchgehend bewohnt (Pap 2013). Ihre Gründungszeit kann aufgrund des geborgenen Fundmaterials in den Zeitraum zwischen dem Ende des 8. und den Anfang des 9. Jahrhunderts datiert werden. Schlagwortverzeichnis: Sárvár, Übergang des Flusses Raab, Karolingerzeit, Siedlungskeramik, Holzgefäß Bevezetés Sárvár-Faképi-dűlőben1 Vas megye eddig egyetlen, a Karoling kortól az Árpád-korig folyamatosan lakott településének feltárása történt meg.2 Az itt előkerült gazdag leletanyag meghatározott szempont- rendszer szerint végzett részletes elemzése során sikerült elkülöníteni olyan jellegzetességeket, amelyek alapján a kerámiaanyag korhatározását a késő népvándorlás koron és a kora Árpád-koron belül szűkíteni lehet. Az időbeli átfedés miatt bizonyos, 10. századi datálást lehetővé tevő jellemzők leírása is lehetővé vált (Pap 2014: s.a.). A korábban már megjelent Árpád-kori leletanyag (Pap 2013) feldolgozása után most a 66, Karoling korra tehető objektumból kibontott jelentős mennyiségű, elsősorban kerámiatöredékekből álló régészeti anyagot teszem közzé. A lelőhely környéke a késői népvándorlás korban A környék intenzív késő népvándorlás kori la- kottsága3 a Borostyánkő útból keletre leágazó és a Rábát Sárvár határában keresztező, valószínű1 A dolgozat elkészítését az OTKA104533. számú pályázata támogatta. A cikk lektorálását dr. Takács Miklósnak (MTA BTK RÍ) köszönöm! 2 Itt szeretnék köszönetét mondani Farkas Csillának és Kiss Péternek a feltárt 9-12. századi objektumok és anyaguk publikálásának lehetőségéért. 3 A lelőhelyről és környékéről részletesebben már beszámoltam a település Árpád-kori kerámiaanyagának feldolgozása (Pap 2013) és a közeli Sárvár-Sitkei-erdő Karoling kori település bemutatása kapcsán (Pap 2015 s.a.). 113
