Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN

MÓRICZ Péter Tekinthetdsze mellyét, nézd, mely Igen véres, / Fiaihoz szíve mégis mely szerelmes, / Hogy meghalni értek kész és nem félelmes." (BALASSI 1999. 48) A magyar rokokó irodalom legkifinomultabb művelője, Faludi Ferenc szintén szoros kapcsolatban állt a Batthyányakkal. Apja, Faludi János Batthyány II. Ádám tiszttartója volt, Faludi Ferenc pedig Batthyány birtokon született (Németújvár), és ott is fejezte be életét (Rohonc). Nem meglepő tehát, hogy Forgandó szerentse című kéziratos verses füzetében (FALUDI 1992.) két költeményében is megénekelte a Batthyány-címer elemeit. 1751ben Batthyány Lajos nádorrá választására írt alkalmi verset: „Nem szörnyű uraság ő szeme forgása, / Hatalom, erőszak nem kedve járása, / Oltalom, irgalom látszik czimerében, / Hajlandó nyájához igyenes szivében. / Egy vitéz oroszlányt metszet pecsétjére, / Irgalmas pelikánt annak tetejére. / A vadak királlyá kardot tart körmével, /Pelikán fiait táplálja vérével." 1774-ben pedig Nicky György és Batthyány Xavéria menyegzőjének alkalmára szerzett versében a két család címerállatainak jó tulajdonságait állította példaként a jegyesek elé: „Fegyvert rántva látok több vitéz oroszlányt / Nilus partján termett irgalmas pelikánt, / Koronás sasokat, fénylő csillagokkal, / Czimert támogató körmös griff vadakkal. / Ezek már jegyesek! Ti köz pecsétetek; / Batthyáni-, Niczky-vér, vő- s meny-czimeretek. / Váljon mit jelentnek? igen szorgos gondom, / Oedlpe, add kulcsát: jövendölve mondom: / A pelikán meggyőz mindent szerelmével, / Fiait táplálja tulajdon vérével, / Az oroszlány és griff meghalnak társakért, / Hűség, állandóság nagy bennek párjakért." (FALUDI 1992.) A verseken kívül a Batthyányak temetéseire írt halotti beszédekben is találhatunk a család címerére történő utalásokat. Batthyány Lajos nádor temetésére két halotti beszédet is kinyomtattak. Csődy Pál halotti beszéde (CSŐDY 1766.) a németújvári temetésen, 1766. február 21-én hangzott el a ferencesek templomában, Galgóczy Ferenc művét (GALGÓCZY 1766.) pedig 1766. március 10-én a pozsonyi káptalan templomában hallgathatták meg a jelenlévők. Galgóczy hosszú beszédében háromszor említette a családi címert. Először Batthyány Lajos ifjúkori hadi érdemeit és a címer oroszlánját állította párhuzamba: „Maga előtt viselte gróff Lajos az ő méltóságos uri vérsége tzimerének egyik részit, mellyben az oroszlány mezítelen kardot tart a szájában: a melly minek egyébnek, hanem a szüntelen való vitézkedésnek, és gyakor győzedelemnek nyilván való jele, s bizonysága." (GALGÓCZY 1766.10) A második említésben a másik címerállat is megjelenik: „Igazán az ő méltóságos czimerén lévő pelikány madárnak élt tulajdonságával. Hogy valamint az, a mellyébői kieresztett vérrel táplálla fiait, úgy a mi méltóságos nagy érdemű palatínusunk szivéből származott készségével, és hajlandóságával kívánt másokat éltetni, velek jót tenni." (GALGÓCZY 1766. 34) Végül Galgóczy révén Batthyány Lajos a császár jóindulatába ajánlotta utódait a címermadarak szimbólumai használatával: „Engedd, hogy thronusod előtt leborulván egy alázatos kérésemet nyújthassam bé, amelly abból áll, hogy a Te hathatós sasod szárnyai alatt ez utánn is maradhasson meg az én pelikányom, tsirkéjével együtt, akit, s akiket, hogy mind királyi kegyelmességednek melegével égess, mind malasztiddal ápolgass, ezért tovább is minden alázatossággal könyörgök." (GALGÓCZY 1766. 35-36) Csődy Pál halotti beszédében öt alkalommal fedezhetünk fel a család címerére tett utalásokat. A szerző a műve elején található tanító részben a címerállatokat használta a gyász érzetének fokozására: „Hol vagy Méltóságos Battyáni Fámiliának Pelikán madara? Emelkedgyél fel mágas kősziklákra rakatott Fészkedbűi, és csirkéiddel együt sebes röpüléssel jöj ezen Templomba, áll Méltóságos Kegyelmes Uradnak Koporsója mellé, ereszd le földig szárnyaidat, haicsd le fejedet, újra szaggasd melledet hegyes óroddal Kegyelmes Uradnak halálán való bánkódásodbul, és minden Magyar sziveket indics keserűségre. Hol vagy te is ugyan Battyáni Fámiliának Oroszlánnyá? jöj elő, vedd ki szádbul keresztül álló éles kardodat, és azzal metélvén melledet, sebesétvén szivedet ama Mátyás Magyar Királynak Oroszlányi módgyára, kik Bonfinius bizonyétása szerént Urok halála napján bánatos ordétásokkal magoknak halált szereztek. Ezeknek módgyára mondám te - is ordécs ma, és ordétásodnak szomorú harsogásával tőlcsd bé egész Magyar Hazát." (CSŐDY 1766. 5) A következő említésnél a Batthyány-címer egyik ritkábban említett elemére, a sziklára helyezi a hangsúlyt: „Nem csudálom, hogy ez a méltóságos família oly régi, és talán országunkban magyar nemzetünkkel egy üdőbéli lészen; mert pelikányos czimere meg mohosodott erős kősziklára vagyon helyheztetve, s ugyan azért semmi zenebonás üdőknek zűrzavar változási meg nem indéthatták, le nem dönthették." (CSŐDY 1766. 7) A pelikános hasonlat Csődy művéből sem maradhatott ki: „Méltóságos czimerén pelikán madarnának két féle tulajdonságát találom Lajosban. Azt Írja 338