Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
sava R ia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében Aristoteles erről a madórrúl, hogy a holos-tók mellett lakván, ott lévő szigetekben a mérges kígyókat, gyíkokat meg öli, az halakra vigyáz, azoknak ellenségit a ragadozó madarakat a tők mellűi el űzi, el vadéttya. Másik tulajdonsága pedig a pelikánynak az: hogy éhes haldokló fiait, csirkéit mellyébűi ki bocsájtott vérével élteti." (CSŐDY 1766. 18-19) A Csődy által írt halotti beszédben az utolsó két Batthyány címeres utalás abban a részben olvasható, melyben Batthyány Lajos nádor egyes szám első személyben két fiától búcsúzik. Mindkét részben felhasználja a két meny, lllésházy és Esterházy címereit mondanivalója erősítéséhez. Legidősebb fiához, Batthyány III. Ádámhoz intézett szavai: „Gróff lllésházy Theresia kedves menyem asszony nyíllal által verettetett sassa a te meg szaggattatott, és sebesült melyű pelikán madaraddal együtt bánkódik, s kesereg." (CSŐDY 1766. 31) Batthyány Lajos végül harmadik fiához, Batthyány Tódorhoz szólt: „Nem kevés ékességemnek tartom, hogy téged pelikán fészkemben fel nevelvén szárnyaidra ereszthettelek, és azokon még éltemben a felséges Magyar Udvari Cancelláriára királyi tanácsok közé szerencséssen röpülhettél. Erősétsék kívánom, a felséges királyi kegyelemek pelikán tollaidat, szárnyaidat. (...) Csak az Eszterházy czimerre nézek is, észre vehetem, hogy Theodor fiam, és te közötted jó példás hózosság vagyon. Midőn látom griff madaradat, egyszersmind az én oroszlányomat is szemlélnem, mintha egy testbe öltöztek volna, mert griffednek egy része madár, másik pedig oroszlány." (CSŐDY 1766. 32-33) CÍMERVÁLTOZATOK A Batthyányak címeradományaikban leírt és ábrázolt címereiken különböző változtatásokat hajtottak végre az elmúlt fél évezred folyamán. Ennek oka lehetett, hogy a címeren rendjelet vagy méltóságjelvényt ábrázoltak, valamint ha a címert túl bonyolultnak találták, egyes elemeit elhagyták, sőt néha csak egy-egy címerállatra redukálódott a jelkép. A 18. században a Batthyányak családfői megkapták a legmagasabb dinasztikus és állami kitüntetéseket, és ezeknek ábrázolásait büszkén helyezték el címereik körül. A legjelentősebb Habsburg családi kitüntetés, az Aranygyapjas Rend lánca és jelvénye ékesíti a nagykanizsai Alsótemplom főoltárán elhelyezett grófi Batthyány-címert (10. kép). Gróf Batthyány Lajos Ernő kancellár 1743-ban vásárolta meg a nagykanizsai uradalmat, s a városban 1746-ban templomot építtetett. A kegyúr 1744-ben kapta meg az Aranygyapjas Rendet, és az épülő templom főoltárára már a rendi lánccal, és az arról lógó aranygyapjúval ellátott, ovális, fából faragott, aranyozott grófi Batthyány-címert helyeztetett. Ugyanez az ábrázolás látható a budai Batthyány-palota bejárata felett, az épületet ugyanis szintén Batthyány Lajos építtette az 1744-ben elkészített tervek alapján. A kőcímer érdekessége, hogy különleges alakú, festett címerpajzsa fölé hercegi koronát faragtak (11. kép). Azon kevés Batthyány-címer közé tartozik, melynek felújításáról írott forrás is tudósít: „A legmélyebb tisztelettel jelentem, hogy a budai palotán alkalmazott hófogó, a címer és a kapu miatt beszéltem Dávid építőmester úrral. A címert kiadta heraldikusnak, s így feltehető, hogy jól lesz díszítve, illetve ízlésesen aranyozva; azt hiszem a korona, az oroszlán és az aranygyapjú lesz aranyozva. Az örvendetes, hogy az aranygyapjú rajta van a címeren," 1 9 Az Aranygyapjas Rendet Batthyány Lajos öccse, Károly is megkapta, ezért nem meglepő, hogy az általa vert hercegi dukátokon és tallérokon is ábrázolták. Az 1768-ban kiadott tízszeres aranydukát hátlapján az Aranygyapjas Rend mellett az 1764-ben alapított Szent István-Rend lánca és nagykeresztje veszi körül az ősi oroszlános-pelikános címerpajzsot. A címer különlegessége, hogy a pajzs mögött Batthyány Károly két méltóságjelvényét - a tábornagyi rangjára utaló marsallbotot és a horvát bánságát szimbolizáló fascest - egymást keresztezve helyezték el 2 0 (12. kép). A világiakon kívül egyházi méltóságjelvények is megjelentek egyes Batthyány-címereken. A katolikus egyházban a Batthyány család tagjai közül Batthyány Ignác (1741-1798) erdélyi püspök és Batthyány József (1727-1799) esztergomi érsek, bíboros érték el a legmagasabb egyházi pozíciót. A Batthyány Ignác ex librisén látható grófi Batthyány-címert a heraldikai jobb felső részen mitrával, bal felső részén pásztorbottal, vagyis a püspöki méltóság jelvényeivel egészítették ki 2 1 (13. kép). Batthyány József esztergomi érseknek a rangjához méltó 19 Ismeretlen levélíró fogalmazványa valószínűleg a hitbizomény igazgatóságának. Magyar Országos Levéltár P1320 9. csomó dd. 7. f. 20 Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 21 Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára Exl. 42. 339
