Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN

sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében ból 26 darab maradt fenn, köztük egy 1764-ben vert tallérhoz tartozó, hátlapi címeres apatő

1

4 (5. kép). A hercegi mellett természetesen tovább élt a grófi címer is, hiszen a Batthyány famíliából adott időben mindig csak egy személy viselte a hercegi címet, a többi családtag grófi rangú volt. A Batthyányak hercegi és grófi ágai által használt címer volt a tárgya annak az oklevélnek,

15 melyet 1778. augusztus 25-én adott ki Szombathelyen Vas vármegye közgyűlése. Ebben a bizonyságlevélben gyakorlatilag a Batthyányak kilencágú koronával kiegészített ősi címerét adták közre festett formában (6. kép). A Batthyány hercegi címer egyetlen jelentős megváltoztatása 1915-ben következett be. Batthyány-Strattmann Ödönnel (1826-1914) kihalt a család hercegi ága, ezért Ferenc József a grófi ágból származó dr. Batthyány Lászlót (1870-1931) nevezte ki herceggé. Ekkor készült egy hercegi címertervezet,

1

6 mely megtartotta a címerpajzs oroszlán-pelikán elemeit, a pajzsra azonban ötlombú rangkoronát helyezett, a pegazusok által tartott zászlókon pedig Ausztria címerét, illetve Magyarország címeréből a zöld hármashalmon álló kettőskeresztet ábrázolta. A tervezetben a jelmondat szalagja üresen maradt, s az egész címer hercegi korona alatti címerköpeny elé került. Ez az elképzelés azonban csak terv maradt (7. kép). A később boldoggá avatott szemorvos 1915. február 5-től viselhette a Batthyány-Strattmann nevet, s ekkor került sor a Batthyány és a Strattmann címerek egyesítésére.

1

7 így már egy sokszorosan bonyolult címer jött létre (8. kép). A Strattmann család öt felé osztott címerpajzsa felett ábrázolták a Batthyányak ősi oroszlánospelikános címerét egy szívpajzson. Alatta a négyeit és alul ékkel ellátott pajzs a Strattmann család grófi címerének alkotórészeit mutatta: arannyal és feketével vágott jobb felső mezejében vörös, nyelvét kiöltő fekete bakkecske nőtt ki, az alsó fekete rész arannyal volt damaszkolva. Bal felső és jobb alsó, arany mezejében koronás fejű, vörös nyelvét kiöltő, fekete sasnak a hasítóvonallal vágott bal, illetve jobb fele volt látható, bal alsó mezejében koronás fejű, kettősfarkú, arany oroszlán ágaskodott, az ék vörös mezejében ezüst pólya felett hercegi korona lebegett. A pajzson öt sisak nyugodott, a szembefordult középső arany sisakot hercegi korona fedte. A jobboldali belső dísze: pallost tartó, balra fordult, egyfarkú, kinövő arany oroszlán. A baloldali belső dísze: koronában fészkelő, fiókáit vérével tápláló pelikán, takarója mindkét oldalon kék-ezüst. A jobboldali szélső sisak dísze: bakkecske, takarója mindkét oldalon fekete-arany, a baloldali szélső sisak dísze oroszlán, takarója mindkét oldalon fekete-arany. A pajzs alatt aranyszegélyű kék szalag lebeg, melyen nagy, álló, latin, arany betűkkel írott „FIDELITATE ET CHARITATE" jelmondat olvasható. A jelmondatot dr. Batthyány-Strattmann László változtatta meg. A pajzs mindkét oldalán egy-egy szárnyas ezüst ló állt, melyek kopjára tűzött, arany rojtos, négyszögletű zászlókat fogtak. A jobboldali zászlón a magyar szent korona, alatta I. F. J. arany betűk voltak láthatók, a baloldali zászló pedig a Batthyány család kék-arany színeit tüntette fel. Ennek a meglehetősen összetett címernek a használatáról nincs adatunk, kivétel egy ex libris az Országos Széchényi Könyvtárból

1

8 (9. kép). BATTHYÁNY-CÍMER A SZÉPIRODALOMBAN Bár a heraldika az általa képviselt tudattartalmak vizualizált megjelenítésének az eszköze, a magyar szépirodalom már évszázadok óta leírja, megénekli a címerpajzsok ábrázolásait (BERTÉNYI 2003. 114). Legjelentősebb 16. századi költőnk, Balassi Bálint jó kapcsolatot ápolt a Batthyányakkal. A humanista főúr, Batthyány III. Boldizsár könyvgyűjtői tevékenységére úgy tekinthetünk, mint amely nagyban hozzájárult Balassi költészetének megújításához (SZENTMÁRTONI SZABÓ 2006. 208). Batthyány III. Boldizsár fiának, Batthyány II. Ferencnek pedig múlhatatlan érdemei vannak a Balassi-életmű 17. századi elterjedésében és a fennmaradásában is. Sőt, Balassi Batthyány II. Ferenc kedvéért írt verseket, hogy azokkal a főúr elegánsan udvarolhasson (VADAI 2006. 217). Könnyen lehetséges, hogy egyik szerelmes versét egy pelikános násfán kívül a Batthyányak címerképe is ihlette: „ímé, az pelikán az ő fiaiért / Mint szaggatja szívét azoknak éltekért, / Csak hogy élhessenek, szívéből ont ő vért. / 14 Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Itsz.: Ht.64.338.1. 15 Magyar Országos Levéltér P1320 9. csomó. kk. 87. f. 16 Magyar Országos Levéltár P1320 9. csomó. kk. 141. f. 17 Magyar Országos Levéltár A 57 Király személye körüli minisztériumi levéltár, Libri regii 73. kötet 254-256. p. 18 Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára Exl. 47. 337