Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
MÓRICZ Péter meghatározás szerint kettős farka van. A vérével fiókáit tápláló pelikán ábrázolása változatlan maradt. A pajzson kívül viszont annál több változás történt, szinte az összes felhasználható címerrésszel - rangjelölő korona, sisakok, sisakdíszek, sisaktakaró, pajzstartók, címerköpeny, zászlók, jelmondat - kibővítették az adományozott hercegi címert. A címerpajzs tetején elhelyezett rangjelző koronák a 17. század közepén jöttek létre, ágaik száma a 18. század közepéig bizonytalan volt a magyar heraldikai gyakorlatban (NYULÁSZINÉ STRAUB 2001. 138). Batthyány Károly hercegi címerén a pajzson látható rangjelző korona kilencgyöngyös, s az oklevél leírása szerint a római szent birodalmi grófság szimbóluma. Ez a grófi rangjelző korona egyedülálló jelenség a heraldikában, mivel a hercegi címerek pajzsainak tetejére csak bíborral bélelt, zárt hercegi koronát szoktak helyezni. 1 1 A pajzs és a grófi rangjelző korona fölé öt, nyitott rostélyos sisakot kapott címerébe Batthyány Károly, melyek közül a szembe forduló aranyszínű volt, mig a középső felé forduló másik négy sisak fém színt kapott. Mindegyik sisak nyakrészén láncon függő medál volt látható, és a középső kivételével a sisakok tetejére sisakkoronát helyeztek el. A heraldikailag jobb szélső sisakdíszt az összes későbbi címertani-genealógiai szakirodalom tévesen írta le: Nagy Iván (NAGY 1857. 239), a Magyar nemzetségi zsebkönyv (FrjÉRPATAKY 1888. 5), a Siebmacher Wappenbuch ( SIEBMACHER 1899), Kempelen Béla (KEMPELEN 1911. 492-493) és Gudenus János (GUDENUS 1990.113-114) is koronás oszlopként határozta meg. Az adományozó oklevél címerleírása alapján valójában egy babérággal díszített marsallbotról volt szó, mely Batthyány Károly hadi sikereire és katonai rangjára utalt. A marsallbot melletti sisakdísz a címerpajzsban is ábrázolt növekvő, kétfarkú, aranyszínű oroszlán, azzal a különbséggel, hogy itt heraldikailag balra fordult. A középső, aranyszínű sisakon nem volt sisakkorona, a sisakdísz egy bíborral bélelt, hermelinnel szegett, zárt hercegi korona, melynek tetején keresztes országalma volt látható. A negyedik sisakdísz a címerpajzson is megjelenő, fiait vérével tápláló, kiterjesztett szárnyú pelikánt ismételte meg. A heraldikailag bal szélső sisakdísz pedig római tasces ábrázolás: a vesszőnyalábból kiálló bárd valószínűleg Batthyány Károly horvát báni tevékenységére utalt. A későbbi címertani irodalom nem említette az oklevélben leírt és a címeren is ábrázolt sisaktakarót. Ez a heraldikai jobboldalon kékarany, a baloldalon kék-ezüst színekkel vette körül az öt sisakot. Batthyány Károly két képzeletbeli alakot választott pajzstartóul: a címerpajzsot két oldalról két ágaskodó, fejüket kifele fordító, vörös, szárnyas ló, azaz pegazus tartotta egy-egy mellső lábával. Szárnyas lovakat ritkán találunk más címerben, és általában azok fehér színűek. Batthyány Károly címerében a pegazusok másik mellső lábukkal egy-egy kifelé forduló zászlót tartottak. A heraldikailag jobboldali zászló arany mezejébe sötét betűkkel F. I., a másik zászló vörös mezejébe szintén sötét betűkkel M. T. felirat került, I. Ferenc császár és Mária Terézia királynő monogramjai. Mindkét zászlót korona díszítette a betűk felett. A pajzstartók lába, ill. a pajzs alatt volt olvasható egy ezüstszínű beszélő szalagon sötét betűkkel a Batthyány család jelmondata: FIDELITATE ET FORTITUDINE. 1 2 Az egész címert hercegi címerköpeny elé helyezték el, melynek felső csücskeit arany zsinórral fogták össze. A vörös színű, hermelin bélésű címerköpeny tetejére bíborral bélelt, hermelinnel szegett, tetején kereszttel ellátott országalmás hercegi koronát helyeztek, amilyet egész Európában használtak a római szent birodalmi hercegek. A címer hátteréül egy tájképet festettek, amit a Német-római Birodalom hercegségeinek címerei vettek körül, legfelülre pedig Lotharingiai Ferenc császári címere került. Batthyány Károly hercegi címere olyan bonyolultra sikerült, hogy a későbbiekben különböző anyagokon történő reprodukálása komoly gondokat okozott a címerek készítőinek. A római szent birodalmi hercegi címmel pénzverési jog is járt, ezzel a kiváltsággal Magyarországon csak az Esterházy és a Batthyány családok éltek. A Batthyányak közül Batthyány Károly, és unokaöccsének fia, Batthyány-Strattmann II. Lajos (1753-1806) hercegek verettek arany dukátokat és ezüst tallérokat 1764 és 1805 között. Ezek előlapján a herceg mellképe, hátlapján a címere volt látható (TÓTH 2005. 335-336). Batthyány Károly 1764-ben vert tízszeres dukátjának hátlapjára szép hercegi címerábrázolás került Josef Anton Toda bécsi verdei fővésnöknek köszönhetően: a peremre vésett jelmondat kivételével a bonyolult hercegi címer összes eleme tanulmányozható volt rajta. Sőt, a címer a pajzs körül látható Aranygyapjas Rend láncával bővült 1 3 (4. kép). A pénzverő szerszámok11 Természetesen a hercegi korona Batthyány Károly címerén is megjelenik: a középső sisakon, ill. a címerköpeny tetején. 12 Hűséggel és vitézséggel. 13 Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 336
