Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében és a rohonc-szalónaki (Rechnitz és Stadtschlaining) uradalmakat. A bárói, majd a grófi címre azonban csak száz évvel később sikerült szert tenni, annak ellenére, hogy Batthyány III. Boldizsár (1537-1590) és Batthyány II. Ferenc (1573-1625) személyében kiváló egyéniségek álltak a család élén. A bárói címet azonban a Batthyány család egy másik, később kihalt ágának képviselői, Batthyány Ferenc és fiai kapták meg 1628. február 21-én II. Ferdinánd királytól. 5 A bárói címadományozó oklevélben az ősi címert is kibővítették. A címerképek közül a szájában kardot tartó oroszlán és a fiókáit vérével tápláló pelikán megmaradt, de a címerpajzsra egy koronából kiemelkedő koronás sárkány került, mely karmaiban arany kettős keresztet tart (SIEBMACHER 1899.). A bárói címernek konkrét ábrázolása nem maradt fenn, de egy nagyon hasonló címert elhelyeztek az 1743-ban készült nagyméretű Batthyány-családfa bal alsó sarkában 6 (2. kép). A grófi címet Batthyány I. Ádám kapta meg 1630. augusztus 16-án Regensburgban II. Ferdinándtól. 7 A grófi címadományozó oklevélben kiemelték, hogy a király személyesen is tapasztalta az adományozott érdemeit (IVÁNYI 1943. 17). A grófi címadomány nem járt együtt címerbővítéssel, azonban Batthyány I. Ádám 1649-ből fennmaradt címerén az ősi címerpajzs felett sisak és pelikános sisakdísz volt látható kék-ezüst sisaktakaróval és a címertulajdonos jelmondatával: Quisque suae fortunae faber (IFJ. KUBINYI 1888.). 8 Batthyány I. Ádám grófi leszármazottai viszont továbbra is az ősi oroszlános-pelikános címerpajzsot használták. Az 1500. évi címer megerősítését kérte Batthyány Lajos (1696-1765) kancellár és öccse, Batthyány Károly (1698-1772) dalmát-horvát-szlavón bán is 1745. április 22-én Mária Teréziától. 9 Az ősi címer legjelentősebb megváltoztatása a hercegi cím megszerzése, és az ebből következő címerbővítés következménye volt. I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár 1764. január 3-án emelte római szent birodalmi hercegi rangra Batthyány Károlyt. 1 0 Az adományozott végigharcolta a 18. század első felének Habsburg vonatkozású háborúit, s tábornagyi rangot ért el, valamint 3. kép. A hercegi címer a hercegi címadományozó oklevélen, 1764 Bild. 3. Der fürstliche Wappen in der fürstlichen Schenkungsurkunde, 1764 1742 és 1756 között a horvát báni pozíciót is betöltötte. 1748-ban Mária Terézia megbízta fia, a későbbi II. József nevelésével. A hercegi címadományozó oklevél hosszasan sorolta Batthyány Károly érdemeit, részletes címerleírást adott, és egy egész oldalára festették a címert (3. kép). A címer nagy méretű megjelenítésére szükség is volt, mivel az 1500. évi címerrel ellentétben a hercegi címer a rangjának megfelelően bonyolult lett. Talán ezért írta le a későbbi heraldikai irodalom hiányosan, illetve tévesen néhány elemét: a rangjelző koronát, az egyik sisakdíszt és a sisaktakarót. Az oklevél címerleírása (IVÁNYI 1943. 13) szerint az immár ovális alakú pajzsban csak két kisebb változás történt az 1500. évi címerhez képest: a szikla barlangjának alján már vízből emelkedik ki a szájában görbe kardot tartó oroszlán, melynek az új 5 Magyar Országos Levéltár A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii 7. kötet 714-716. p. 6 Magyar Országos Levéltár S20 No. 190/1. 7 Magyar Országos Levéltár A 57 Magyar Kancelláriai tevéitár, Libri regii 7. kötet 961. p. 8 Valószínűleg ezen címer alapján készült Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal című könyvének színes Batthyány címer ábrázolása. A jelmondat jelentése: Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. 9 Magyar Országos Levéltár A 57 Magyar Kancelláriai tevéitár, Libri regii 40. kötet 70-73. p. 10 A hercegi rangemelő oklevél magántulajdonban. 335
