Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
NÉPRAJZ - MÓD László: TÓTH JÁNOS MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉSE A SZEGEDI EGYETEMEN
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 307-311 Tóth János magántanári képesítése a Szegedi Egyetemen szerint „A népi építészet első, alapos, szakszerű, a vérbeli ethnografust is kielégitő leirása, amely azonban az épitész-esztéta szemével felfedez valamivel többet, amit az ethnografus eddig nem nyújtott: pontos műszaki részletleirásokon tul a népi építészet lényeges, átfogó sajátosságait. Nagy értéket képviselnek a falusiház szakszerű formarögzitésel, amelyek sokban eltérnek a szokásos ethnografiai leírásoktól. Ennél jelentősebbek azonban a népi építészet stílusának keresésére és megfejtésére irányuló megállapításai." Idéz többek között Viski Károly ismertetéséből is, amelyet a Vasi Szemle hasábjain tett közzé: „...az eddigi vagy hamar kifáradó, vagy csupán a csillogó <értékeket> megmutató próbálkozások után első, úttörő példaadásnak tekinthetjük arra, miképpen kell az építésznek a népi építőmunkát nemcsak <értékelni>, hanem a tudományos igényeknek is megfelelően bemutatni. Nemcsak szeretnie, hanem hosszadalmas és fáradságos munkával valóban meg ismernie. Tárgyszeretetéről értékelésein kívül fametszetei, alapos ismereteiről tárgyilagos eredményei tanúskodnak." Györffy István is pozitívan nyilatkozott Tóth János munkájáról egy 1939. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárához intézett jelentésében, amelyben a következőképpen fogalmazott: „ugy építészeti, mint néprajzi szempontból is jónak találtam. Meg kell említenem, hogy az utóbbi években dilettáns építészek több ilynemű munkát adtak ki, de Tóth János fenti munkája ezeknek messze fölötte d//." 1 6 Banner János Kogutowicz Károllyal ellentétben terjedelmesebb jelentést készített, amelyben kritikai észrevételeket is megfogalmazott Tóth János munkásságával kapcsolatban. Elsősorban a Délvidéki Szemlében napvilágot látott, „Az alföldi magyarság háza" című írását illette bírálattal, amelyet alapvetően népszerűsítő jellegűnek ítélt. Felvetette továbbá a magántanári képesítés mérlegelésénél a doktori fokozat megszerzése előtt megjelent dolgozatok figyelembevételének a problémáját, amelylyel Tóth János esetében is szembe kellett nézni. Banner János elsősorban az „Igy épít a vasi nép" című munkáját tartotta érdemesnek a magántanári képesítés elbírálása szempontjából. Véleményes jelentésében részletes tartalmi ismertetését adta a dolgozatnak, amely több szerkezeti egységből tevődik össze. Két kritikai megjegyzést fogalmazott meg, amelyek közül az egyik a székely kapcsolatok (építkezés, családnevek, kaláka) túlzott feltételezésre vonatkozott. Banner egy konkrét példa segítségével próbálta cáfolni Tóth János megállapításait. Ásatásainak egyik helyszínén, Hódmezővásárhely-Kökénydombon a tanyai lakosság körében a kukoricafosztás idején, illetve más alkalmakkor is megfigyelhető a társasmunka, emiatt nehézkes lenne kulturális kapcsolatokat feltételezni egymástól távoli vidékek között. Banner János ugyanakkor kétségbe vonta a „nép művészeti érzékének" túlzott hangsúlyozását, mivel meggyőződése az volt, hogy nagyobb szerepe lehet egy-egy eltanult forma konzerválásának. Az épületek aszimmetrikus jellege egyrészt praktikus, másrészt gazdasági okokkal magyarázható. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sok esetben az építészeti megoldások eredete egyszerű módon, gyakorlati szempontok figyelembe vételével indokolható. Banner János véleményes jelentésében Viski Károly, illetve Vargha László ismertetéseiből is közölt részleteket, amelyek elismerően nyilatkoztak Tóth János kutatásairól, kiemelve a szakmájából adódó újszerű megközelítéseit. A magántanári kollokvium letételére, illetve a próbaelőadás megtartására 1942. október 27-én került sor. A jegyzőkönyvi kivonat szerint a jelölthöz Kogutowicz Károly, Banner János, Tóth László, illetve Sík Sándor intézett kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban Tóth János ismertette álláspontját. Az egybegyűltek a kollokviumot egyhangúlag elfogadták, majd a jelöltet próbaelőadásra bocsájtották, amelyet a „Göcsej és Őrség faépítészete" címmel tartott meg. A bizottság az előadást egyhangúlag elfogadta, Tóth Jánost pedig a „Tájegységek népi építészeti elemei" című tárgykörből magántanárrá képesítettnek nyilvánította. Ezt követően megbízták a dékánt azzal, hogy intézzen felterjesztést az illetékes miniszterhez a tudományos fokozat megerősítése érdekében. A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1942. december 4-én kelt hivatalos értesítésében tudomásul vette a kari határozatot, Tóth Jánost pedig egyetemi magántanári tisztségében megerősítette. ÖSSZEGZÉS A Tóth János egyetemi magántanári képesítésére vonatkozó dokumentumok áttekintése újabb adalékokat szolgáltat életművének az értékelése során. Szombathely 16 Részletek a Kogutowicz Károly által készített véleményes jelentésből. CsML SZHMTBKi. VIII. 6.9. 204. 4. oldal. 329
