Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
NÉPRAJZ - MÓD László: TÓTH JÁNOS MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉSE A SZEGEDI EGYETEMEN
MÓD László város főépítésze a doktori fokozat megszerzését követően fontosnak tartotta azt, hogy a tudományos pályán előrelépjen. Tudományszakunk több képviselője mellett Tóth János is Szegedre adta be a kérelmét a magántanári cím megszerzésére vonatkozóan, ahol az egyetem bölcsészettudományi karának meghatározó professzorai értékelték, minősítették tevékenységét. A népi építészetre vonatkozó vizsgálatait újszerűnek ítélték, és kiemelték azt, hogy a néprajztudomány által korábban érvényesített szempontokat újabbakkal gyarapította, ami elsősorban munkakörével, építészmérnöki végzettségével hozható összefüggésbe. MELLÉKLET Az előadások vázlatos tervezete. 1 7 „A tájegységek népi építészeti elemei." I. Tájegységek változása. A tájegységek a honfoglalás idején. Változásuk Szent István alatt: gyepű és gyepüelvi telepítések. Árpádházi királyok alatt: belső, gyéren lakott területeken történő telepítések, /jászok, kunok, szepességi-, erdélyi szászok,/ A török világ idején/: elmocsarasodás, erdőirtások, futóhomokosodás/. Mária Terézia alatt,/ telepítések a vizszabályozás elkezdése/. A XIX. szv. eleji rendszeres vizszabályozások után.-/Megművelt földek terjeszkedése./ II. Ősmagyar települési mód. /A nemzetségek téli és nyári szállása./ Az ősmagyar teleltető szállás leszármazottja: az alföldi kertes ól, a belőle származó tanyaól s végső fokon a tanyásház.-/ :rideg, félszilaj és istállós állattenyésztés./ III. Tájegységek települési módjai. -Göcsej-Őrség: szeres. Dunántuliszőlőhegyekben hegyközségek. Alföldön tanyás, - általában csoportos, -soros. -A régi csoportos települési mód átalakulása sorossá a XlX-szban. IV. Tájegységek udvar alakjai. -Göcsej: keritett udvar. -Alföldön: udvar és ólaskert, Erdélyben ujabban Alföldön és Dunántulon: csoportos, vagy soros udvar. V. Tájegységek házépítési módjai: láposterületeken favázas sövényház. Alföldön patics falazással. Nagykunsági vízpartokon nádház,- agyagos, homokos területeken sárház, vertfal, fecskerakás. D.NY. Dunántulon karóközépítés. Északmagyarországon és a Balaton É. partján kőfalas. VI. Tájegységek lakóépületei: alaprajzi és szerkezeti fejlődés. Tűzhely szerint: Erdély: kandallós. Alföldön: pendelyes kéményü. Palócság: kemencés. -Tető szerint: Erdély:kontyos. -Dunántúl: fél kontyos és általában nyereg, oromfalas. Alaprajz szerint: Göcsej, Őrség keritett, hajlitott és általában soros. A kémény fejlődése. -A tetőszék fejlődéseVII. Tájegységek gazdasági épületei: Göcsej, Zselicség, Ormánság: pajták és pajtás istállók. Alföld: nyomtató szérű, verem. -Kertesól, tanyaól. Erdély: Mezőség: hoszszu- és jármoscsűrök, istállóval együtt pajta, -Erdély többi részén a kurtacsűr. Háromszék, Udvarhely: erkélyes sarjutartós csűr. Ennek rokona az őrségi és göcseji emeletes kástu. Kalotaszeg: szalmás csűrök. Szőlőhegyi pincék: az ősi építési mód leghivebb őrzői; fejlődésük. Göcsej: pálinkafőzők. - Balatonvidék: jégvermek. Nagykunsági baromfiólak. VIII. Templomok: Őrségi és Vendvidéki román és gót falusi templomok /:freskók:/. Alföldi ősi pusztatemplomok. Erdély: gót fatemplomok. Felvidék reneszánsz fatemplomok. Erdélyi székely és szász erődtemplomok. Dunántul: primitiv bárok templomok. Haranglábak. -Erdély és Nyugat-magyarország: „szoknyás" haranglábak. Mód László Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék H-6722 Szeged, Egyetem utca 2., Hungary mod@hung.u-szeged.hu 17 CsML SZHMTBKi. VIII. 6.9. 204. 330
