Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: SÁRVÁR-FAKÉPI-DŰLŐ KORA ÁRPÁD-KORI KERÁMIAANYAGA
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 243-277 Sárvár-Faképi-dúlő kora Árpád-kori kerámiaanyaga. Adatok a fogaskerékminta Vas megyei megjelenéséhez Más kora Árpád-kori lelőhelyekhez képest a hullámvonalköteges dísz aránya kifejezetten alacsony. Ennek elsődleges oka az, hogy a 9-12. század között folyamatosan lakott lelőhely Karoling- és kora Árpád-kori leleteit főként az archaikusnak tartott hullámvonalköteges díszítés alapján tudtam szétválasztani, így azokat a jelenségeket, amelyek betöltésében csak ilyen töredékek voltak, a kora középkorba soroltam. EDÉNYFORMA, MÉRETEK Az edényformát az anyag töredékessége miatt viszonylag kevés esetben lehetett megfigyelni. A kiegészíthető, illetve részben vagy egészben kiszerkeszthető fazekak formavilága változatos; kónikus (16. kép 3), tojásdad (16. kép 2) és vállban változó mértékben kiszélesedő (16. kép 4-5) darabok egyaránt előfordulnak. 2 1 Az edények arányaira a perem- és aljtöredékek méreteiből következtethetünk. A kiegészíthető edényeket is figyelembe véve 2 2 kimondható, hogy a fazékperemek között - más, hasonló korú településeknél megfigyeltekkel összhangban - a közepes méretű, 2 3 14-18 cm-es szájátmérőjű edények vannak túlsúlyban, míg a nagyok (19-25 cm) kisebb, a kisméretűek (9-13 cm) pedig kifejezetten alacsony arányban fordulnak elő. Hasonlóak az adatok az aljak 2 4 esetében, ahol a 10-16 cm közötti érték a leggyakoribb, míg az ennél nagyobb, 17-20 cm-es és kisebb a 7,5-9,5 cm között érték ritkábban fordul elő. A perem- és aljtöredékek méretének összehasonlítása arra enged következtetni, hogy az egész edények (8. kép 2, 24. kép 1) arányaihoz hasonlóan a töredékesen megmaradt fazekak is széles szájúak, széles aljúak és zömök testűek lehettek. FAZÉKPEREMEK A fazékperemek formáját a nagyszámú variáció miatt több jellegzetességre - a perem indítása, formája, kialakítása és tagoltsága - lebontva külön elemeztem. A peremek indítása ívelten kihajló (pl. 13. kép 1-2. és 5, 20. kép 3, 23. kép 3) volt az esetek 85%-ában (97 db), vízszintesen kihajló 17%-ában (15 db). A peremforma az esetek több mint felénél (60,5%, 69 db) háromszög alakban megvastagodó (pl. 8. kép 2, 17. kép 2, 19. kép 10, 22. kép 4, 6, 9 és 11), míg a peremek ötödénél (21,0%, 24 db) nem változik (22. kép 7, 9). Ennél valamivel kevesebb alkalommal megvastagodó (14,9%, 17 db, 10. kép 2-3, 13. kép 5,19. kép 6), és kétkét esetben (1,8-1,8%) kör alakban megvastagszik (15. kép 1), illetve elvékonyodik (20. kép 3). A peremek végződése legtöbbször lekerekített (66,7%, 76 db, 8. kép 3, 9. kép 1. és 6, 10. kép 3, 22. kép 7), kisebb részben szögletesre vágott (33,3%, 38 db) volt (8. kép 2, 18. kép 1). A peremek 50,8%-át valamilyen módon tagolták (58 eset). Fedőhornyos volt 40 töredék (8. kép 4,15. kép 1,17. kép 3, 18. kép 2, 22. kép 8), ez az összes perem 35,1 %-a. Kissé felhúzott (18. kép 3, 19. kép 6, 20. kép 1, 22. kép 4) vagy lehúzott 17 perem (14,9%), melyek közül 11 pereme lecsüngő (9. kép 1,17. kép 2-3, 19. kép 10, 20. kép 2, 21. kép 7, 22. kép 4 és 11) is volt (9,6%). A peremszélen erőteljes besimítással mindössze három peremet tagoltak (13. kép 2, 20. kép 2, 22. kép 9), arányuk 2,6%. Azt a megállapítást, hogy a fazékperemek tagoltságának a kora középkorban is kronológiai jelentősége van (DAIM 1994. 39, 42), az eddig feldolgozott vasi telepek adatai alátámasztani látszanak; a Faképi-dűlőt jellemző 50,8%-os érték szépen illeszkedik a koraközépkori Kemenespálfa (49,6%) és a kora Árpád-kori Celldömölk (58,5 %) vonatkozó adatai közé. NYAKBAN PROFILÁLT FAZEKAK Takács Miklós a Veszprém megyei 10-11. századi kerámiaanyag tanulmányozása során figyelt fel egy különleges formájú, a Veszprém és Vas megye határán elhelyezkedő Külsővatról származó, nyakban profilált fazékra (TAKÁCS 1996b 6. t. 8). Az edény térben és időben legközelebbi párhuzamai Vas megyei lelőhelyekről származnak; 21 A Zala megyei kora Árpád-kori anyagban jelen lévő nyúlánk fazékforma (KVASSAY 2003. 2. kép, KVASSAY 2005. 6. kép 13) egyáltalán nem ismert a lelőhelyről. 22 Ezek perem- és szájátmérőjét minden esetben figyelembe vettem, megnövelve velük a töredékek számát. 23 A 114 fazékperem esetében a mért adatok a következőek: 9 cm - 1,11 cm - 2, 12 cm - 3,13 cm - 6, 14 cm - 18,15 cm - 18, 16 cm - 13, 17 cm - 14, 18 cm - 10, 18,5 cm - 1, 19 cm - 2, 20 cm - 7, 21 cm - 3, 21,5 cm - 1, 22 cm - 4, 24 cm - 1, 25 cm - 2, 26 cm - 1, 32 cm - 1 és nem mérhető 6 db. 24 A 107 fazékalj adatai a következők: 7,5 cm - 1, 8 cm - 2, 9 cm - 8, 9,5 cm - 1, 10 cm - 10, 11 cm - 7, 12 cm - 13,13 cm - 15, 14 cm - 12,15 cm - 6,16 cm - 5, 17 cm - 2, 18 cm - 2, 19 cm - 1, 20 cm - 1 és nem mérhető 21 db. 249
