Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: SÁRVÁR-FAKÉPI-DŰLŐ KORA ÁRPÁD-KORI KERÁMIAANYAGA
PAP Ildikó Katalin 100%) és zúzott kerámiát (287 db, 24,85%) tartalmazott, illetve valószínűleg szennyeződésként előfordult 8 töredék anyagában (0,7%) mészszemcse is. Az agyagban természetes módon is jelen lévő homok legtöbbször csillámos (1126 db, 97,49%), erősen csillámos (21 db, 1,82%), kisebb mértékben alig csillámos (7 db, 0,61%) és szórványosan (1 db, 0,08%) szennyeződésektől mentes, jól iszapolt volt. A felsorolt anyagok leggyakoribb kombinációja a csillámos homok és apró kavics (847 db, 73,3%), majd ezt követi a csillámos homok, apró kavics és őrölt vagy zúzott kerámia (23,5%). Az összes többi kombináció együttes aránya 3,2%. Az égetés egyenletességére utal, hogy a két eltérő színűre (72 db, 6,23 %) és a belső maggal három színűre égő (25 db, 2,16%) darabok aránya nem jelentős. A fazekak szinte kivétel nélkül kézikorongon készültek, mindössze egyetlen, a 668. műhelygödörből származó, formailag kiegészíthető, csigavonalas kisfazék (16. kép 2) esetében nem teljesen bizonyos a korong használata. Azonban az alján kissé megroggyant, kifejezetten gyenge technikai kivitelű és egyenetlen díszítésű darab akár rontott példány is lehet, így az esetlegesen kézzel készült edény jelenlétének kronológiai jelentőséget nem tulajdoníthatunk. DÍSZÍTÉS Sárvár-Faképi-dűlőn az összes fazék (1155 db, 100%) közül három volt kiegészíthető (8. kép 2, 16. kép 2, 24. kép 1), és mindhármat díszítették. Az egész fazékanyag 9,6%-át kitevő 111 db fazékperem 36%-a volt díszítve, míg az oldaltöredékek (937 db, 81,1%) 71,2%-át és az aljtöredékek (104 db, 9,0%) 27,9%-át látták el díszítéssel. A fazékanyag egészének 64%-a volt díszített, amely mind a kora középkori kemenespálfai település (56,0%), mind a kora Árpád-kori celldömölki falu (51%) vonatkozó adatához viszonyítva magasnak számít. Összesen 80 fazekat láttak el két vagy több (16. kép 3, 20. kép 6) díszítési mód kombinációjával. Ez az összes díszített fazék 10,8%-a. Kemenespálfán 14,9%, Celldömölkön 12,5% ugyanez az arány. A sárvári, a többinél kissé alacsonyabb adat a díszített edénytöredékek nagyobb mennyiségéből is adódik. A kora középkori és kora Árpád-kori díszítéskombinációk között megfigyelhető alapvető különbségre Takács Miklós világított rá; a 10-11. században az edény testét két „mezőre" osztó díszítésmód (TAKÁCS 1998. 64) a késő népvándorlás kori fazekakra általában nem jellemző, ezeket leggyakrabban váltakozva díszítették különböző mintasorokkal. A kora középkorban a bekarcolt, ill. befésült minták - a fazekas gondosságához mérten (Id. PAP 2012b 131) - legtöbbször önmagukba térnek vissza, eltérően az Árpád-kor korai időszakát jellemző csigavonalas felviteli módtól (VADAY - TAKÁCS 2011. 533). A csigavonalas bekarcolás a lelőhely 9. századi anyagában, tipikus Karoling-kori fazekak és kézzel készített sütőharang társaságában, önálló díszítésmódként fordul elő. Az edény testén körbefutó csigavonalat más nyugat-dunántúli lelőhelyeken mind a 9. (SZŐKE 1996. 127, MÜLLER 2009. 467, 468, STRAUB 2011. 396), mind a 10. századi kerámiaanyagban (Cs. Sós 1963. 180, TOMKA 2007. 70, KVASSAY 2008.105) megfigyeltek, ám a díszítésmód a kora Árpádkorban, más motívumokkal kombinálva vált általánossá. Sárvár-Faképi-dűlő fazekain a többes díszítések között leggyakrabban a nyakon vagy a vállon elhelyezett hullámvonalköteg, illetve a körömbenyomás, irdalás és beböködés figyelhető meg, amely minták alatt csigavonalban bekarcolt vonal, illetve néhány esetben szintén csigavonalban felvitt fogaskerékminta fut le az edény aljáig. Egyes fazekakon (11. kép 3) az is megfigyelhető, hogy a vállon hullámvonalban kezdődő minta az edény testén bekarcolt vonalban folytatódik (Id. KVASSAY 2003. 146). Érdekes, függőleges díszítéssel, rácsmintával láttak el egy szórványként előkerült fazéktöredéket (24. kép 5), amelynek távoli párhuzama soros temetőből Törökszentmiklós-Szenttamáspusztáról ismert (PETKES 2011.13. kép). A díszítéskombinációkat is figyelembe véve 2 0 az összes díszített fazéktöredék (823 db, 100,0%) esetében a legmagasabb a vonalas típusú díszítések (bekarcolt vonalak, csigavonal) aránya, ez 665 db, 80,8%. Gyakoriságban ezt követi a hullámvonal és többes hullámvonal (68 db, 8,3%), a körömbenyomás, beböködés és irdalás (53 db, 6,3%), a fogaskerékminta (19 db, 2,3%), a 4 és 7 ágú vonalkötegek (6 db, 0,8%), valamint a 3, 4 és 5 ágú fésűvel bekarcolt hullámvonalkötegek (3 db, 0,3%). Szintén 3-3 töredéken látható vörös festés, vörös festés és felfényezés, valamint a töredéket borító sűrű bordák. 20 A díszítések arányának kiszámolása során minden esetben az összes díszítésmódot (pl. körömbenyomás és csigavonal 1-1) figyelembe veszem, így a díszített edénytöredékek tényleges számánál a díszítések száma a kettes és hármas díszítéskombinációk számától függő mértékben több. 248
