Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „TÁRSADALMI ANYASÁG" ÉS A MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE KARITATÍV-SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI SZOMBATHELYEN

KELBERT Krisztina 1. kép. Emlékérem. Felirata: Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe 1928. (Savaria Múzeum Néprajzi és Történeti Tára Éremgyűjteménye HÉ 81.1.158.) Flg. 7. Commemorative plaque. Sign: National Holiday of Hungarian Mothers 1928. (Plaque Collection of the History and Ethnography Archives of the Savaria Museum HE 81.1.158.) A MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE NŐKÉPE Az új keresztény-konzervatív vezető elitre építő, s ennek megfelelően állami protekcióban részesülő,

1 a polgári nőmozgalmat háttérbe szorító (SZAPOR 2007. 143) és rohamosan tömegszervezetté váló, hazafias (PETŐ 2001. 139-140. 151) MANSZ nőképe negyedszázados működése alatt természetesen sokat formálódott, s összetetté vált.

2 A „magyar asszony" önmeghatározásában azonban a két világháború közti korszakban mindvégig dominált a női szubjektum biológiai és kulturális szempontú anyai keretben értelmezett aktivitása, a családi, nemzeti, kulturális értékek továbbmentésének célja. A MANSZ mindezeket a nacionalisztikus keretbe illesztett hagyományos női szerepeket retorikájában Hungária heroikus, gondoskodó alakjának, az örökkön őrködő asszonynak a példájával propagálta, s - amint azt az alábbiak bizonyítják-mind vizuálisan, mind verbálisan gyakorta megjelenítette eszményképét hivatalos fórumain. A társadalmi anyaság nemzetanya-megjelenítése a MANSZ vizuális történelmi ikonhasználatában nagyszerűen tetten érhető mind a központi, mind a szombathelyi szervezet esetében, méghozzá az élőkép-előadások 1 A MANSZ kormányhoz való közelsége nemcsak tartalmi, hanem személyes okokra is visszavezethető, hiszen a MANSZ nagyasszonyok többnyire jelentós politikai befolyással bíró férfiak feleségei voltak, vagy azokkal szoros kapcsolatot tartottak fenn. Közismert, hogy a szövetség hivatalos patrónusa a kormányzó felesége volt. Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter neje sokáig vezette a MANSZ központi kulturális bizottságát. Raffay Sándor evangélikus országos püspök hitvese a szövetség nemzetvédelmi bizottságát irányította. A személyes összefonódást mutatja, hogy a MANSZ vezetőségének tagjai nemesek vagy nagypolgári asszonyok voltak. A csatlakozott egyletek tagjai pedig nagyrészt vidéki asszonyokból, keresztény, konzervatív értelmiségi körökből szervezték tagjaikat (PAPP 2004. 208-209). Az állami dotációkról továbbá: KOELARITS 2010. 66-77. 72-73. 2 Gondoljunk itt például az 1930-as évek új súlyponteltolódásaira s a szövetség életében bekövetkezett generációváltásra, amely lehetőséget adott a nők politikai szerepvállalása irányába tett nyitásra, bővítve ezzel a MANSZ aktivitási skáláját (PAPP 2004. 219-222). 348