Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)
gyakorlatnak megfelelően további két Ziegler-színmű szerepelt a műsoron, de a legnépszerűbb szerző Kotzebue. Az előadott drámák egyharmada, a vígjátékok több mint fele (éppúgy, mint a német nyelvterület valamennyi színpadán) tőle származik. Az ez évi repertoárban feltűnik a „legbécsiesebb"-nek tartott komédiája, a Két Andorvári ( Die beiden Klingsberg), aminek bonyolult cselekményszövése, éles regiszterváltásai, gyors tempójú, csipkelődő dialógusai nehéz feladat elé állíthatták a színészeket. Bár magyar tárgyú (legalábbis magyarosított című) színdarab szintén gyakran (tízszer) szerepelt a műsoron, magyar szerző eredeti műve csak háromszor. Ezek egyike Kisfaludy Károly Pártütők című vígjátéka, amelyet 1819. november 23-án mutattak be először Székesfehérvárott. A darab jól illik a kisvárosi komédiáknak (Kráhwinkliaden) annak a sorozatába, amelyek közül Adolph Bäuerle Az ál-Catalani című vígjátéka és Kotzebue Kisvárosiak című műfajteremtő darabja szintén szerepelt a Kilényi-társulat műsorán. Habár Déryné és Pály Elek (valamint a prózai szerepekben erősebb Szentpétery, Vásárhelyi és Ecsedi Jozefa) már nem voltak tagjai a társulatnak, az énekesjátékok még mindig a műsor jelentős hányadát tették ki, mivel a „muzsika igazgató" feladatát 7. kép August Kotzebue színdarabjának színlapja 1824-ből Kántornéval a női főszerepben. Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa, S 66.38. Abb. 7. Theaterzettel des Trouerspiels von August Kotzebue von 1824, mit Madame Kantor in der weiblichen Hauptrolle. Graf Karl Esterházy Schloss- und Landesmuseum, Papa, S 66.38. továbbra is változatlanul Láng Ádám töltötte be. Valószínűleg az ő szerzeménye az Argirius Tündér Ilona címmel játszott három felvonásos vígopera, 5 6 de vállalkoztak egy énekes Don Juan paródia 5 7 előadására is. RENDBONTÁS ÉS ADÓSSÁGOK 1823-ban nem bukkan fel Kilényi Dávid társulata a szombathelyi forrásokban, de 1824-es ittlétüknek több nyoma is maradt. Júliusban éjszakai rendbontásra került sor, amelybe Kilényi egyik színésze is belekeveredett. A vizsgálatok alapján Szabó-Szőlősy János színész volt az okozója az este 9 óra után kitört hangos szóváltásnak, bár diákok is részesei voltak az esetnek, hiszen Horváth Ferenc főtisztelendő urat, a Líceum igazgatóját is bevonták az ügy tisztázásába. Kilényi közbenjárására, és mert Szőlősy Szabó „ifjúsága tekintetéből meg jobbéttása felül reménység lévén", enyhe büntést kapott: szobafogságra ítélték, a diákokkal nem érintkezhetett, de a színtársulattól is el kellett válnia. 5 8 Szőlősy Szabó János nevű színészről nincs tudomásunk, de az 1824-es színlapok tanúsága szerint Szőllősy Szabó Lajos, a reformkor Farkas József mellett legismertebb táncosa és koreográfusa ekkor már a társulat tagja volt. Mint önéletírásában feljegyzi, két évvel ezelőtt debütált Kilényi társulatában ( KAPOSI 1978-1979. 145-189. 148). Eltiltására sem kerülhetett véglegesen sor, mivel két fennmaradt színlap igazolja, hogy 1824. október 14-én szerepelt Szombathelyen A gyökeres című darab előadásán 5 9 (6. kép), valamint novemberben az ő javára adták a Titusz szelídségét Pápán. A színlap tévesen Kotzebuenak tulajdonítja a bécsi Burgtheater termékeny színésznő-írójának, Johanna Weissenthurnnak A gyökeres vagy a szerelemféltő orvoslása, ( Radikalkur) című három felvonásos vígjátékát, 56 Könyves Máté Játékszíni koszorújában Lángnak tulajdonítja (KÖNYVES 1834. 135). Valószínűleg a dalbetétezés elterjedt gyakorlatának segítségével válhatott a bohózatból vígopera. Esetleg egy bécsi Zauberstück magyarítása. 57 Pesten ez év augusztus-szeptemberében egy paródiát adtak ezzel a címmel (KERÉNYI 2000.1370). 58 VaML SZV közgy. jkv. 1825-1826. Nr. 236., 114. 59 Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa L.sz.: S 66.41. 342
