Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 327-345 Kilényi Dávid vándor színtársulata Szombathelyen (1819-1824) amelyet Oéry István fordításában adtak a vándor színtársulatok (SZINNYEI 1980-81. II. 798). A darab legsikerültebb jelenetei az érzékenyjátékok és sorstragédiák patetikus nyelvi és gesztusrendszerét parodizálják. Ebből az évadból még egy színlap maradt fent: 1824. október 12-én Kotzebue A kincsesláda 6 0 című színdarabja került színre, valamint ezen hirdették meg a következő nap előadását, a brandenburgi drámaíró Ernst von Houwald három évvel azelőtt keletkezett, A kép című sorstragédiáját (7. kép). A társulat primadonnája ezeken az előadásokon a kor híres tragikája, Kántorné Engelhardt Anna volt. Az őszi előadások alkalmával Kilényi levélben emlékeztette vármegyei pártfogóit, hogy a szokásos évi támogatást, a felajánlott 2000 Ft kamatát három éve nem kapta meg. Mivel Kántornét Pestről le kellett szállíttatnia, ez nagy kiadásokat jelentett neki, jövedelme pedig az utóbbi öt hétben alig volt. 6 1 Az adósság rendezése még a következő évre is átnyúlt. Kilényi hitelezője, Radits Károly szombathelyi kereskedő és polgár még ebben az évben is kérte a közgyűlést, hogy a kamatokat Kilényi adóssága fejében neki engedje át. 6 2 A közgyűlés 1825-ben még vonakodva Kilényinek ítélte a szokásos támogatási összeget, de megjegyezte, hogy „mostan pedig egy időtül fogva az tapasztaltatnék, hogy azon különössen a Nemzeti Nyelv tsinosodását, és gyarapodását tárgyazó feltételek az emiitett Színjátszó Társosság áltól nem tsak nem tellyesitettnek, hanem hosszas elmaradások által mellyek miatt a Társasságnak Iparkodását tapasztalni nem is lehet, elegendőképpen meg sem is betsültetnek". Ezért keresték annak módját, hogy a jövőben mely intézet javára lehetne a pénzt hasznosabban felhasználni. 6 3 1827-ben már a „Magyar Theátrális Társoság" kérvényezte és kapta meg a vármegye támogatását. 6 4 ÖSSZEGZÉS Kilényi Dávid társulatának szombathelyi története a 19. század elején működő nagyobb magyar vándoregyüttesek (középtársulatok) helyzetének tipikus példája. Műsorukkal egyszerre többfajta igényt igyekeztek kielégíteni: az elsődlegesen deklarált eszmei célt, a magyar nyelv terjesztését, ápolását pártfogóik, azaz a főúri, nemesi rétegek érdekeivel összehangolva váltották valóra. A magyar történelmet felidéző műsorréteg a közös nemzeti emlékezet megteremtéséhez és fenntartásához szolgáltatott alapot. A darabválasztásban megfigyelhető a törekvés magyar szerzők műveinek bemutatására, illetve ezek hiányában a német darabok erős magyarosítására. Szombathelyen is színre került egy helyi szerző eredeti szomorújátéka. A szombathelyi születésű Horváth József Eleknek, Berzsenyi egyik közeli barátjának tragédiája, a Német Újvári ostrom egy közgyűlés alkalmával aratott sikert. 65 Emellett azonban az üzleti vállalkozásként is működő színházi „üzem" igényelte a közönségsikerrel járó nagy bevételeket, ezért a nyelvi korlátoktól függetlenül megkísérelték a német ajkú közönséget is megtartani, vagy azt a közönség soraiba bevonni. Ennek legjobb eszköze az énekesjáték és a vitézi játék. 6 6 A repertoár nagy hányadát a bécsi színházak műsorából merítették. (Ezek a Pesti Német Színház és a német vándortársulatok elsődleges forrásai is.) A kettősség itt is érzékelhető: az irodalmi kánonba máig beletartozó darabok is gyakran látványos, hatásos elemeik révén kerültek a műsorba. Schiller Rablókja és Grillparzer Az ősanya című sorstragédiája például a rablóromantika és a vitézi játék síkján is értelmezhető. A Rablókat csak 1836-tól adták a Theater an der Wienben a vívó- és egyéb csatajelenetek kihagyásával ( BAUER 1952. 284). 60 Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa L.sz.: S. 66.38. 61 VaML Megyei közgy. ir. 1905/1825. 62 Uo. 63 VaML Megyei közgy. jkv 1925/1825., 841-842. 64 VaML Megyei közgy. jkv. mutató 1827. Nr. 2017. 42., Megyei közgy. jgyk. ir. 2017/1827. 65 Az előadás pontos dátumát nem ismerjük. Horváth József Elek így ír darabja bemutatójáról Döbrentei Gábornak Kaposvárról 1832. április 22-én egy tervezett Dukai Takács Judit és a saját ifjúkori műveit összefoglaló kötet tervezésekor: [Szomorú Játékaim közül] „A Német Újvári ostromot Kilényi Szombathelyen játszd Köz Gyűlés alkalmával ha kophatna mivem olly tapsot, millyent ott..." (Közli TÓTH 1997.124-140.130). Fáncsy szinlapgyűjteményében is található a színdarab 1831-es miskolci bemutatóját igazoló színlap (VÉRTESY 1908. 201-223. 210). 66 A kisebb és közepes vándortársulatok funkciójában bekövetkező, Sirató Ildikó által jellemzett folyamat Kilényi társulatának esetében a bemutatott évtizedben, - a társaság intencióit tekintve - még kevéssé jellemző. „A periféria városai nem tudtok állandó színházakat fenntartani, s a vándortársulatok gyakran változó játszási körülményei, játékszínnel először találkozó közönsége, instabil viszonyai miatt a [nemzeti játékszini] mozgalom eszméjének összetevői (mint például a polgárerényre nevelés, az erkölcsformólds) mindinkább szólomokká váltak, s a naponta megújuló izléskompromisszumok tisztán szórakoztató játékszíni funkciót, népszínházi gyakorlatot eredményeztek." (SIRATÓ 2007. 100). 343
