Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)
HANUSZ Orsolya 6. kép. Játékszíni "czédula" 1824-ből; az eredetileg Szombathelyen tartott előadás színlapját Pápán újra felhasználták. Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa, S 66.41. Abb. 6. Theaterzettel von 1824; der ursprünglich für die Aufführung in Szombathely gedruckte Theaterzettel wurde in Papa wieder verwendet. Graf Kari Esterházy Schloss- und Landesmuseum, Papa, S 66.41. színtársulat és a vidéki német vándortársulatok állandó repertoárdarabjai is voltak 1794-95-től ( BAYER 1887. II. 374-377). Újdonságnak számított Franz Castelli Cálé János című érzékeny nézőjátéka Láng Ádám fordításában, amelyet Farkas József táncolt jeleneteivel egészítettek ki. Ezzel a címmel több, különböző szerzőnek tulajdonított darabot is adtak 1810-11-ben Bécsben, illetve Berlinben.) Míg Kőszegen kilenc, Szombathelyen összesen 12 előadásról tudósítanak a színlapok 1819. augusztus 19. és szeptember 9. között. Az augusztus 30-i cédula a Béla futása című nemzeti drámából és a Kiki saját háza előtt seperjen című egyfelvonásos vígjátékból álló estet jelenti be, és külön „jelenés"-ben közli, hogy mivel ,,a' Tekéntetes Nemes Megyének ezen Kis Gyűlés 2 6 alkalmatosságával a' Városban mulatnak; azért bátorkodik mais játszani, ha az által mulatatást szerezhet". 2 7 Szeptember 4-én került sor Szaszszen Julius vagy Az igazságszerető minister című „nagy" szomorújátékra 2 8 (3. kép). A darab egyik előadása Déryné emlékezete szerint akkora hatást fejtett ki a publikumra, hogy hangosan követelték megismétlését, majd a megyei tisztviselők, köztük az alispán, cigányzenés mulatozással ünnepelték a színészeket. A társulat ezekben az években legalább 60 színdarabból álló repertoárjából még egy drámát emel ki a színésznő a szombathelyi epizód során: A Mátyás király című zenés történeti színjáték még zajosabb fogadtatásra talált: a lelkesült színházlátogatók a főszerepet éneklő Dérynét készek voltak fáklyás felvonulás közepette körülhordozni a városon. Amikor tervük meghiúsult, kisebb rendbontásra került sor a fogadóban (DÉRYNÉ 1955. I. 332-333). Mindkét színdarab a felvilágosodás jegyében íródott, a hatalom helyes gyakorlásának, az uralkodó alattvalóival szemben viselendő felelősségének tematikájával foglalkozik. Míg azonban Heinrich 7schokke szomorújátékának főszereplőjével, a felvilágosult eszményeket, a toleranciát és szólásszabadságot képviselő miniszterrel szemben a gyenge, korlátolt fejedelem esendőnek bizonyul, és a felvilágosult eszmények érvényesülésének lehetősége a hatalmi apparátusban a bizonytalan jövőbe tolódik, addig Szentjóbi Szabó László vitézi játékának Mátyás királya megtestesíti a jó fejedelem jozefinista eszményképét, aki személyes érdekei fölé tudja helyezni a közjó kategorikus imperativusát. Mindkét színdarab esetében konstitutívak az érzékenyjáték stíluselemei is, amelyek a recepció során is tetten érhetők. Déryné 7schokke darabjában az elcsábított polgárlányt, Henriettet alakította, akinek tragikus sorsát nemesi csábítója felelőtlensége és a társadalmi elvárások szűkössége, a tolerancia hiánya okozza. A polgári szomorújátékokból ismert tematika, a nemesség és polgárság között teszülő konfliktus következményei az egyéni sorsokra, hatása a polgári családi viszonyokra mintegy „illusztrációként" épül be a jelenetek 28 Szombathelyi színlap. 1819. szeptember 4. OSZK Színháztörténeti Tár Színlapgyújtemény. Heinrich Zschokke színdarabja. 26 A kisgyűlés bármely időpontban összehívható megyegyülés, szemben a negyedévente megtartott nagygyűléssel. Kevésbé fontos ügyeket vettek itt napirendre, a színházi ügyekről általában ezeken döntöttek. 27 Szombathelyi színlap. 1819. augusztus 30. OSZK Színháztörténeti Tár Színlapgyűjtemény. A darabok szerzőit az elterjedt korabeli gyakorlat szerint nem közli a színlap-, a Béla futása című színjáték szerzője August Kotzebue, magyarította Kótsi Patkó János; a vígjátékot Friedrich Ludwig Schröder írta francia eredeti alapján és Szauer Máté fordításában már 1798-ban játszották Debrecenben (PETRIK 1991. 76). 336
