Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HANUSZ Orsolya: KILÉNYI DÁVID VÁNDOR SZÍNTÁRSULATA SZOMBATHELYEN (1819-1824)
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 99-133 Kilényi Dávid vándor színtársulata Szombathelyen (1819-1824) Szombathelyen 1822, , — A s „ egy előadás valóban lezajlott-e, és a két időpont között egy hónap telt el, elképzelhető, hogy ebben az időben nem tartottak több előadást Szombathelyen, vagy ténylegesen csak augusztustól játszottak. A július 12-ére hirdetett színdarab, A fejedelem titkos utazása ugyan nagyon alkalmas arra, hogy egy színtársulat lojalitását bizonyítsa, mivel középpontjában egy álruhában utazó fejedelem áll, aki végletes következetességgel, de a happy end érdekében könyörületesen irányítja az arra érdemesek sorsát és bünteti a kapzsiságot, tisztviselői közömbösségét. Bemutatkozó darabnak azonban kevésbé alkalmas ez az érzékenyjáték, amely a szerző intenciói szerint egy vidéki város fogadójában játszódik, 5. kép. Szombathely első színházi zsebkönyve (1822). OSZK, Színháztörténeti Tár Abb. 5. Das erste Theatertaschenbuch von Szombathely (1822). Theatersammlung, Ungarische Nationalbibliothek Széchényi a hármasegység szabályainak teljes betartásával. Kilényi társulatának bemutatkozó darabjai inkább sok szereplőt felvonultató, magyar tárgyú, történeti tablókkal kiegészíthető, látványos vitézi játékok, mint a kőszegi nyitódarab, Franz Xaver Girzik - Katona József Szent Istvánja, vagy Szentjóbi Szabó László Mátyás király választása. A Szarvas vendégfogadóban lakó színészek a két városban felváltva, de három alkalommal azonos napokon tartottak előadásokat. Ezt a megoldást a társulat létszáma tette lehetővé, de anyagilag is előnyösebb volt, hogy párhuzamosan adták elő a két városban ugyanazokat a prózai és zenés darabokat, bár Kőszeg német nyelvű polgárságát jobban vonzották az énekesjátékok. A magyar nyelvű drámaelőadás Déryné emlékezete szerint ott nem lelt lelkes közönségre (DÉRYNÉ 1955 I. 332). Csergheő Ferenc kőszegi tanácsos színházi naplója szerint-amelyben dokumentálta a Kőszegen 1819. augusztus 20. és szeptember 1. közt megtartott 9 előadást - a színészek „jó számú nézők előtt" 2 A léptek fel, bár a látogatottságnak nem kedvezett, hogy a városban épp törvényszünet volt. Más városok német polgárainak részvételéről a magyar színházi életben a korabeli sajtó tájékoztat: az októbertől felkeresett Komáromban, majd a következő évben Pozsonyban és Kismartonban a nyelvi korlátok ellenére a magyarokon kívül a német lakosok egy része is rendszeresen látogatta Kilényiék jó színvonalú, zenés és drámai produkcióit. 2 5 A cselekmény megértésében a számos, német nyelvből magyarított és mindkét nyelven gyakran színpadra vitt darab is nagy szerepet játszhatott. (Emmanuel Schikaneder Csörgősapka és Joachim Perinet Újholdvosárnapi gyermek című énekesjátéka, Friedrich Schröder Bohó Misi című vígjátéka, H. Jones és J. Bankó Essex grófja Láng Ádám fordításában és Friedrich Ziegler A fejedelem titkos utazása elnevezésű darabja már az első magyar 24 Csergheő Ferenc Irodalmi fogalmazatai OSZK Kézirattár Quart Hung 1142, 25. 25 A Honi és Külföldi Tudósítások a társulat első komáromi fellépésével kapcsolatban (1819 októberében) egyenesen a magyar nyelv terjesztésének eszközeként értékeli a magyar színjátszók sikerét a német polgárság körében: „olly Magyar Theátromi Társaság ád nálunk Nemzeti játékokat, melly ezen szép mesterségben tett előmeneteleit jelessen kimutatja, annyira, hogy nemtsak a' Magyar nyelvet értők, kik ezen derék városban a' legnagyobb részt teszik, egész elragadtatással szemlélik az előadósokot, hanem ollyanok is, kik o' nyelvet nem értik a' játszóknak test áiásábói, forgásából, karhordozásából, órczulatjaiknak jelentéseikből, és szavok hangjónak kellemetes változásából olly örömet tapasztalnak, hogy azáltal a' nyelvnek megtanulására hathatóssan serkentetnek." (KERÉNYI 2000. 61). 335
