Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - HORVÁTH Sándor: A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 301-313 A grádistyei horvátok jeies napi szokásainak interetnikus kapcsolatai. Néhány példa' jeleskednek a hímes tojások készítésében, s az 1960-as évektől figyelhető meg a tojásokhoz - illetőleg így a húsvéthoz - kötődő új szokások kialakítása. (GAÁL 1991.) Majd megjelentek a mű-húsvéti tojások, s azóta egyre változatosabb újdonságokkal lepik meg barátaikat, rokonaikat - elsősorban - az Ausztriában munkát vállalók. Például az átlátszó műanyagtojást a hölgyek körbehorgolják, vagy más textiltechnikával borítják be - például amolyan patchwork technikával. Az utóbbi esztendőkben az osztrák boltokban különféle technikájú és kiszerelésű húsvéti tojásokat vásárolnak többen a húsvét ünnepének kiterjesztésére. PÜNKÖSD A pünkösdi királynéjárás szokása a magyarok és a magyarokkal szomszédos egyes népek hagyományaiból ismert. A pünkösdi királynéjárással rokon jeles napi szokások közé tartozik a kresnice és a ladarice szokása a horvátoknál. Nincs meg a grádistyei horvátoknál, illetve csak akkor jelent meg, ha a környező magyar falvaktól átvették e szokást. Undon például a „Jöjj, Szentlélek Úristen" népének horvát fordítását éneklik a pünkösdi királynéjárás leánykái (KAPOVIC 1999. 120). Hasonlóképpen a magyar hagyományt vették át a fertőhomokiak is. Az „A pünkösdnek jeles napja" kezdetű ének után a királynét körül járva éneklik a „Máma van, máma van piros pünkösd napja" éneket (KELEMEN 2001. 205). A horvát és szlovén napfordulóhoz kötődő énekeslányokról Richard Wolfram a következőt írta: „Egyértelmű eltérés a német és a szláv napszokások között a napfordulóhoz kötődő lányok éneke (kresnice vagy ladarice) a szlovéneknél és a horvátoknál. Ezek a szinte papi módon fellépő lányok eredetileg pünkösdtől János napig énekeltek, később csak a néptorduló idején. (...) Ilyen példát a német népszokásoknál és így a gottscheeieknél sem találhatunk." („Ein deutlicher Unterschied zwischen dem deutschen und slawischen Volksbrauch liegt in den Sonnwendsängerinnen (Kresnice oder Ladarice) bei Slowenen und Kroaten. Diese fast priesterlich auftretenden Mädchen sangen ursprünglich von Pfingsten bis zum Johannistag, später nur zu Sonnenwend. (...) Dazu hat 18. kép. Karácsonyi sírdíszek és adventi koszorúk a szombathelyi piacon 2006 decemberében. Horváth Sándor fotója Abb. 18. Weihnachtsgrabschmuck und Adventskränze auf dem Markt von Szombathely, Dezember 2006. Foto von Sándor Horváth 309