Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - HORVÁTH Sándor: A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 253-277 Szombathely, 2012 HORVÁTH Sándor A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI NÉHÁNY PÉLDA" 1. kép. Láncos Miklósok a magyarok lakta Alsóőrött (ma: Unterwart, Ausztria). 1960-as évek, Gaál Károly fotója (GF 2466.) Abb. 7. Nikoläuse in dem von Ungorn bewohnten Alsóőr (heute: Unterwort, Österreich). 1960er, Foto von Károly Gaál (GF 2466. « Kiss Máriát köszöntő felolvasó ülés a Magyar Néprajzi Társaságban, 2005. októrber 12., Budapest, Néprajzi Múzeum - Az előadás átdolgozott, bővített változata. Az ünnepelt, Kiss Mária számos munkájában foglalkozott a magyarországi délszláv népszokásokkal, elsősorban a jeles napi, avagy kalendáris szokásokkal. Egyik tanul­mányában a szokások változásának szentelt központi figyelmet (Kiss 1987.; Kiss 1988.). E műveire - s különö­sen az utóbbira - mintegy visszhangzik jelen munka, amely a grádistyei horvátok jeles napi, kalendáris szoká­sainak horvát, német, magyar és szlovák vonatkozásait vizsgálja - a változásokra való tekintettel. A grádistyei horvátokról szóló áttekintő, történeti irodalomból csak néhányat említünk. (A morvaországi horvátokról: PAVLISEVIC 1994.; a szlovákiai horvátokról: BOTÍK 1999.) KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR Csepreg mezőváros tiltása 1785-ben a Miklós-napi maszkos alakoskodók, a vidékünkön „Láncos Miklósnak" nevezett alakoskodók ellen fogalmazódott meg; eddig ez a legrégibb ismert adatunk a Miklós-napi dra­mmatikus, maszkos szokásunkról: „(...) Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben, álor­czókban magukat elrejtvén, hózrul-házra járnak (...) keményen megparancsoltatik, hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve, sem Üdvözétönknek születése napján, éjszakáján akár alatta valói, akár gyermekei vagy leányai által az ilyetin színes öltözeteket, avagy házrul­házra való énekliseket, melyek által az éjszakai csendes­ség sértődik, megengedni ne merészeljenek. (...)" A Láncos Miklósok ördögi alakok. A napjainkban elter­jedtebb Miklós püspök vagy Mikulás alakja mellett feltű­nő krampusz rokona ezeknek a „Láncos Miklósoknak". A krampusz ördögszerű figuráját a néprajzkutatók oszt­rák, a kifejezést pedig a nyelvészek bajor-osztrák erede­tűnek tartják (1-2. kép). A Láncos Miklósok inkább büntető, ijesztő figurák, míg Miklós püspök alakja elsősorban - a legendájára építve ­ajándékozó, s alkalmanként feddő jellegű. Idősebb legé­nyek és nős férfiak öltöztek rongyos, kifordított bundába és nadrágba, derekukra hosszú láncot kötöttek, arcukat álarccal fedték el. Korommal bekent kezükben fűzfa­vesszőből font korbácsot tartottak. Este jártak házról ház­ra, ahol tökmagköpesztés vagy tollfosztás volt. Láncaik­kal zörögtek és a lányokat kergették. A rossz gyerekeket megverték, a jókat dióval és cukorral ajándékozták meg. Az utóbbi időben a hosszú, fehérszakállú, püspöksüveges Mikulás is megjelent, hátán zsákkal vagy puttonnyal. Kísérője az ördög, akinek szarva, piros nyelve és farka van. A gyerekeknek imádkozniuk kell, különben megveri 301

Next

/
Thumbnails
Contents