Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - HORVÁTH Sándor: A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 253-277 Szombathely, 2012 HORVÁTH Sándor A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI NÉHÁNY PÉLDA" 1. kép. Láncos Miklósok a magyarok lakta Alsóőrött (ma: Unterwart, Ausztria). 1960-as évek, Gaál Károly fotója (GF 2466.) Abb. 7. Nikoläuse in dem von Ungorn bewohnten Alsóőr (heute: Unterwort, Österreich). 1960er, Foto von Károly Gaál (GF 2466. « Kiss Máriát köszöntő felolvasó ülés a Magyar Néprajzi Társaságban, 2005. októrber 12., Budapest, Néprajzi Múzeum - Az előadás átdolgozott, bővített változata. Az ünnepelt, Kiss Mária számos munkájában foglalkozott a magyarországi délszláv népszokásokkal, elsősorban a jeles napi, avagy kalendáris szokásokkal. Egyik tanulmányában a szokások változásának szentelt központi figyelmet (Kiss 1987.; Kiss 1988.). E műveire - s különösen az utóbbira - mintegy visszhangzik jelen munka, amely a grádistyei horvátok jeles napi, kalendáris szokásainak horvát, német, magyar és szlovák vonatkozásait vizsgálja - a változásokra való tekintettel. A grádistyei horvátokról szóló áttekintő, történeti irodalomból csak néhányat említünk. (A morvaországi horvátokról: PAVLISEVIC 1994.; a szlovákiai horvátokról: BOTÍK 1999.) KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR Csepreg mezőváros tiltása 1785-ben a Miklós-napi maszkos alakoskodók, a vidékünkön „Láncos Miklósnak" nevezett alakoskodók ellen fogalmazódott meg; eddig ez a legrégibb ismert adatunk a Miklós-napi drammatikus, maszkos szokásunkról: „(...) Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai üdőben némelyek különféle öltözetekben, álorczókban magukat elrejtvén, hózrul-házra járnak (...) keményen megparancsoltatik, hogy senkit sem Szent Miklós előtt való estve, sem Üdvözétönknek születése napján, éjszakáján akár alatta valói, akár gyermekei vagy leányai által az ilyetin színes öltözeteket, avagy házrulházra való énekliseket, melyek által az éjszakai csendesség sértődik, megengedni ne merészeljenek. (...)" A Láncos Miklósok ördögi alakok. A napjainkban elterjedtebb Miklós püspök vagy Mikulás alakja mellett feltűnő krampusz rokona ezeknek a „Láncos Miklósoknak". A krampusz ördögszerű figuráját a néprajzkutatók osztrák, a kifejezést pedig a nyelvészek bajor-osztrák eredetűnek tartják (1-2. kép). A Láncos Miklósok inkább büntető, ijesztő figurák, míg Miklós püspök alakja elsősorban - a legendájára építve ajándékozó, s alkalmanként feddő jellegű. Idősebb legények és nős férfiak öltöztek rongyos, kifordított bundába és nadrágba, derekukra hosszú láncot kötöttek, arcukat álarccal fedték el. Korommal bekent kezükben fűzfavesszőből font korbácsot tartottak. Este jártak házról házra, ahol tökmagköpesztés vagy tollfosztás volt. Láncaikkal zörögtek és a lányokat kergették. A rossz gyerekeket megverték, a jókat dióval és cukorral ajándékozták meg. Az utóbbi időben a hosszú, fehérszakállú, püspöksüveges Mikulás is megjelent, hátán zsákkal vagy puttonnyal. Kísérője az ördög, akinek szarva, piros nyelve és farka van. A gyerekeknek imádkozniuk kell, különben megveri 301