Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - HORVÁTH Sándor: A GRÁDISTYEI HORVÁTOK JELES NAPI SZOKÁSAINAK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI

HORVÁTH Sándor őket. A grádistyei horvátok többnyire átvették ezt, a gyakran gorombán viselkedő mikulásalakot: bár a morvaországiaknál erős német hatás jelentkezett a Miklósnap ünneplésével kapcsolatban, a maszkos, korbácsos alakoskodók itt sem hiányoztak a rokonsági-szomszédi kapcsolatok köréből (VECERKOWÁ 1992. 67-68). A falusi élet jeles napjai közül a téli ünnepkörben kiemelkedik december 13-a, Luca, avagy Lúcia napja. Nyugat-Pannóniában kiváltképpen bővelkedik szokásokban, hiedelmekben. A hagyományokat tekintve „asszonyok-nők" napjának is nevezhetnénk. A Luca-napi munkatilalmak (tilos varrni, mert a tyúkok tojókáját bevarrják), a baromfiakkal kapcsolatos mágikus cselekedetek, a férj-jövendölések, a Luca-pogácsa készítése, a Luca széke és más - a boszorkányok felismeréséhez szükséges mágikus, varázserővel bíró 2. kép. Láncos Miklósok modern maszkban a horvátok lakta Nardán. 1999, Horváth Sándor fotója (SNF 53222.) Abb. 2. Nikolöuse In modernen Masken in dem von Kroaten bewohnten Narda. 1999, Foto von Sándor Horváth (SNF 53222.) tárgy készítése -, a kotyolás vagy palázolás, a legények gonoszkodásai (szalmaszórás a lányos házaknál, tárgyak széthordása a faluban, s azok lehetetlen módon való elhelyezése) mind e naphoz kötődik. Ritkább sajátosság a Luca-napi alakoskodás: a fehér s gyakran a fekete - Luca megjelenése a házaknál. A fehér ruhás alakoskodók a magyarság körében a Felvidéken elterjedt - Csallóköztől Gömörig -, gyakran „tót asszonynak" nevezik, ami utalhat az átvétel irányára, a szlovákokra. A Luca megszemélyesítése különösen elterjedt a szlovák-cseh-morva területen, s az osztrákoknál is (náluk Pehtra, Prechto néven ismert). Már Róheim Géza párhuzamot vont Luca asszony, Frau Holle és Prechta, Perchta alakja, valamint a magyar kedd asszonya között (RÓHEIM 1920. 190-216). A délszlávok körében elsősorban a szlovéneknél és a horvátoknál ismert. Nálunk, Vas megyében a grádistyei horvátok lakta Horvátlövőn élt a hagyomány. Ugyanakkor a Győr-MosonSopron megyei horvát településen, Horvátkimlén is feljegyezték: s ott Borbála napján is járt a fehér ruhás alakoskodó. (A Borbála napi szokásról: EPERJESSY 1968.; STIPKOVITS 1999. 235-237) De - éppen az osztrák hatás miatt - a burgenlandi magyarságnál (például Alsóőrön) is megjelent a maszkos, fehér ruhás Luca (GAÁL 1977. 337) (3-4. kép). 3-4. kép Fehér ruhás Luca alakoskodók a - többségében - horvátok lakta Horvátlövőn 1985-ben. Horváth Sándor fotója (SNF 53184., SNF 53186.) Abb. 3-4. Weißbekleidete, maskierte Luzien - in dem - mehrheitlich - von Kroaten bewohnten Horváthlövő im Jahre 1985. Foto von Sándor Horváth (SNF 53184., SNF 53186.) 302