Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT
PAP Ildikó Katalin karikákat tartó pánt varkocsba, illetve homlokpánthoz való rögzítésére szolgálhattak (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 54). Vas megye korszakbeli temetőiben a többes hajkarika viselete temetőnként változó arányban, 1 4 de jelen van, azonban a legfőképp ezüst és bronz S-végű hajkarikával útjukra bocsátott halottak között csak kevesen viseltek sima hajkarikát is. A rábasömjéni 38. sírban eltemetett kislány ezüstözött bronz karikákból készített fejdíszének pontos megfelelője egyelőre nem ismert. A több hajkarika és a gyöngyök együttes viselete nem gyakori; az említett ötven vasi sír 26%-ában 1 5 találtak gyöngyöket. A fejdíszekhez viszonylag ritkán, de bordázott S-végű hajkarikákat is felhasználtak, ill. egy esetben (Csepreg-Szentkirály 68. sír) sodrott huzalú és bordázott S-végű hajkarika is előfordult. A viselet legkorábbi vasi előfordulása a 11. század közepe előtt felhagyott ikervári temetőben adatolható, de spirálcsüngős hajkarikája miatt a Szombathely-Kisfaludy utcai 131. sír sem datálható a 10. század végénél sokkal későbbre. A rábasömjéni 36. sír végén hiányos, eredetileg valószínűleg S-végű hajkarikája csavart huzalból készült (16. ábra 7). Ilyen ékszert a megyéből mindössze három lelőhelyről ismerek. Csepreg-Szentkirályon a templom körüli temetőhöz tartozó 68. sírból kibontott két hajkarika sodrott huzalú és bordázott végű volt (Kiss 2000a 30-31). Ikervár-Virág utca 97. sírjában csavart huzalú S-végű hajkarika mellett sima hajkarika, két vas hajtű, lunula, két bronz huzalkarperec, ólom huzalgyűrű és egymásra hajtott végű bordázott pántgyűrű is volt (Kiss 2000a 57). Mesteri-lntaháza 1941-es ásatásán a 2. sírban két sodrott huzalú rosszezüst hajkarika mellett egy nagyméretű, bordázott S-végű bronz hajkarika, egy fehér, két lila (minden bizonnyal fluorit) és két világoszöld kőgyöngy és egy bizonytalanul meghatározott vörös kvarc csüngőtöredék volt (Kiss 2000a 127). A tárgytípus legkorábbi vasi előfordulása szintén a 11. század közepe előtt felhagyott (Kiss 2000a 82) ikervári temetőben adatolható, a csepregi, mesteri és rábasömjéni karikák azonban környezetük leletei és a bordázott végű darabok miatt a század közepénél későbbre tehetőek. Gyöngysort Vasban is elsősorban kislányok viseltek. A 38. sírból (16. ábra 12) és a 44. objektumból (16. ábra 19) származó gyöngyszemekhez hasonló formájú és méretű gyöngyöket Sorokpolányban három sírban (Kiss 2000a 67. t. 166/3, 70. t. 229/4, 71. t. 238/10) és Szombathelyen, a Szent Márton templom 20. sírjában (Kiss 2000a 247) találtak. A jellegzetes, lila színű fluoritgyöngyök (16. ábra 15-16, SZILÁGYI 1994. 46. típus) megtalálhatóak Mesteriben a már említett több S-végű hajkarikás 2. sírban, bordázott és sodrott huzalú karikák között (Kiss 2000a 127), Sorokpolányban a 204. sírban S-végű, bordázott S-végű és nyitott bronz huzalkarika, valamint hegyesedő végű ezüstgyűrű és más gyöngyök társaságában és a 227. sírban rombusz átmetszetű bronz S-végű hajkarikák, bronz S-végű hajkarika és más gyöngyök mellett (Kiss 2000a 172,175). Fluoritgyöngyöt a szombathelyi Szent Márton templom már szintén említett 10. sírjában, ezüstből készült bordázott S-végű, sima S-végű és sima hajkarikák és más gyöngyök mellett (Kiss 2000a 245) találtak. Valamennyi gyöngy a nyak környékén került elő, legtöbbször gyöngysor részét alkották. Az itt említett sírok kora a Szőke Béla és Vándor László által a gyöngytípus előfordulására megállapított 10/11. század fordulója és 12. század eleje közé tett időhatáron (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 60) belülre tehető. Az egyetlen Rábasömjénben előkerült érmét az eltemetett szájüregében találtuk meg (3. ábra, 16. ábra 3). Az érme szájba helyezése változó mértékben van jelen az eddig feltárt vasi temetőkben. Ikerváron egy sírban volt érme, itt a kettétört obulus egyik felét a szájban, másikat a hason találták meg (Kiss 2000a 47). Mesteriben a felkar mellett, a mellkason és egy esetben a szájban került elő pénzmelléklet (KRIZSÁN 2010. 128). Sorokpolányban a temető 20, sírból származó érméjéből egy sem a szájüregből került elő. Hét obulust találtak a koponya környékén. Az egyetlen olyan sírban, ahol két érme volt, az állkapocs két oldalán volt egy-egy darab. Nyolc esetben valamelyik kéznél, és öt esetben a mellkason került elő a halott mellé adott pénz (Kiss 2000a 199-200; KRIZSÁN 2010. 122). 14 Vas megye jelentősebb sírszámú soros temetői közül (Ikervár, Sorokpolány, Szombathely-Szentmárton és Kisfaludy utca, Mesteri-lntapuszta) közül az első három adatai a következők: Ikerváron a 140 sírból 1 eset (0,7%), Sorokpolányban a 312 halott közül 37 (11,8%), a 124 sírós szombathely-szentmártoni, illetve Kisfaludy utcai temetőben 3 eset (2,4%). Szombathely-Szentmárton templom 11. századi rétegeiben 11 sírból kettőben volt dokumentálható a szokás. Csepreg-Szentkirályon a mellékletes sírok között a soros (97. sír) és a templom körüli (61. és 195. sír) rétegekben is megfigyelhető volt. Egerváron az egyetlen mellékletes sírban volt több karika. Összehasonlításképp Pusztaszentlászlón 46 sírban találtak 3-12. hajkarikát (SZŐKE - VÁNDOR 1987. 50), ez az összes értékelhető (189) temetkezés 24,3%-a. 15 Sorokpolány 43., 111., 141., 204., 229., 238., 242., 244. sír, Szombathely-Szent Márton templom 10. és 20. sír, Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 72. telek 131. sír, Mesteri (1941) 2. sír, Sárvár-Rábasömjén 38. sír. 218
