Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 211-250 Államalapítás kori temető Rábasömjén temploma mellett. Régészeti adatok Vas megye templom körüli temetőinek kialakulásához A szombathelyi Szent Márton templom mellett a 27. sírban a bal kéznél találtak érmet (Kiss 2000a 248). A mellette lévő soros temetőben a Szent Márton utcában a koponya környékén került elő kettő (155. és 171.) és a 175. sírból egy további érme. Ugyanebben a temetőben, a szomszédos Kisfaludy 70. számú telken az obulus szájba helyezése szinte kizárólagosnak mondható; a koponya mellett, a szájüregből kiesve találtunk kettő (7. és 74. sír), a szájüregben öt

1

6 (8. sír, 9. sír, 24. sír, 45. sír, 56. sír.) érmét. Egy halottat (84. sír) két érmével bocsátottak túlvilági útjára, itt a szájüregben és a mellkason találtunk egy-egy pénzt. Mindössze két alkalommal fordult elő, hogy nem a szájban találtunk obulust; a 60. sírban az állkapocs jobb oldalán, a 43. sírban a mellkason helyezkedett el az érem. Minden valószínűség szerint a temetőből származik a 44. tárolóveremből kibontott gyöngyszem és a bronzlemezből kivágott, kissé domború tárgy (16. ábra 18), amely eredetileg gyűrű feje lehetett. Egyenlő szárú kereszt ábrázolása ismereteim szerint a közeli és távolabbi környéken is egyedül áll.

1

7 Értelmezésére és kereszténységgel való kapcsolatának

1

8 kibontására régészeti párhuzamok és a témában való jártasság híján nem vállalkozom, azonban remélem, közzététele hasznos lesz a téma kutatóinak munkájához. Összefoglalva a feltárt temetőrészletben előkerült leletek - csavart huzalú és bordázott S-végű hajkarikák, fluoritgyöngy, Kálmán érme - a 11. század közepétől a 12. század elejéig, első harmadáig datálhatóak. Az egymástól csekély távolságra elhelyezkedő, erősen bolygatott vázak csaknem negyede mellett találtunk mellékletet. A leletanyag elsősorban a soros temetőkre jellemző, a sírok tájolása változatos, nem igazodik a templomhoz. A temetkezések elrendezése soros, és csak egy korabeli bolygatást (az 53. sír vágja a 35. sírt) figyeltünk meg. A 30-32., 56. sírok (8. ábra) viszonylag közel vannak egymáshoz, azonban a temetkezések az egyházi épülettől mért 30 méteres távolsága alapján valószínűtlen, hogy a vélhetően a mai épület helyén álló, a temető felhagyási időpontja alapján feltételezhetően (Kiss 2000a 281; Kiss 2000c 382; LŐVEI 2002. 25) korai templom temetőjéhez tartoznak.

1

9 Az a tény, hogy a temető sírjait - leglátványosabban az 54. halottat - 13-14. századi objektumok bolygatták, arra utal, hogy a hajdani temetkezési helyről a falu népe négy-öt generáció alatt teljesen elfeledkezett. A TEMETŐ JELLEGE A rábasömjéni soros temető használata tehát a rendelkezésre álló adatok szerint legkésőbb a 11. században, az írott források alapján a 13. század elején (VALTER 2004.163) emelt templom

2

0 felépítése előtt megkezdődött, így mindenképp vizsgálnunk kell annak lehetőségét, hogy a temetkezési hely az ún. gellértegyházi típusú temetők közé tartozik. A kutatás Szőke Béla nyomán

2

1 ezen a néven a soros és templom körüli temetők közötti átmeneti típust tartotta számon, ahol a pogány közösség által használt temetkezési helyen emeltek keresztény templomot, s így az adott temetőben a temetkezések folyamatossága az új hit felvételével sem szakadt meg. A temetőtípus elnevezése annak ellenére használatban maradt, hogy Dienes István a névadó lelőhely esetében kétségbe vonta a betemetkezés folyamatosságát, és a templom pogány temetőben történt felépítését az azt emelő, újonnan beköltözött népesség tudatlanságával magyarázta (DIENES 1965. 159-160). 16 Krizsán Zsuzsa kéziratának lezárása óta (KRIZSÁN 2010.) az 56. váz koponyájának mosásakor a mandibula belsejéhez tapadva egy I. András érem került elő, melyet a temető antropológiai feldolgozását végző dr. Tóth Gábornak köszönök. 17 Érdekességként jegyzem meg, hogy Gencsapéti-Besenyó sziget 289/2. objektumának 10-11. századi leletei között egy bizánci kereszt alakú fenékbélyeggel ellátott fazék is volt. Az adat hivatkozásának lehetőségét Koller Melindának köszönöm. 18 Avar (TOMKA 2002. 217; VIDA 2002.186; BÁLINT 2004. 41) és honfoglalás kori (FÖOOR 1996.184) keresztek kapcsán neves kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kereszt nem jár együtt szükségszerűen a keresztény hittel. Más szerzők a korai térítés tárgyiasult nyomaiként értelmezik (összefoglalóan: RÉVÉSZ 2010. 192). Lehetséges, hogy a tárgy kapcsolatba hozható a soros temető azon korszakával, amely a templom építését kísérte, vagy közvetlen előzte meg, és a temetkezések már keresztény szellemben történtek, ez azonban bizonyíték híján csak feltételezés. 19 Valószínűsíthető, hogy valamilyen módon a rábasömjéni cinterem határa is kijelölésre került. A templom körüli temetők körülkerítésének szándéka közel egyidős magéval a temetővel (RITOÓK 2004.116). A vasi, árokkal, fallal körülvett Árpád-kori templomok (Mesteri, Szent Mihály, Narda, Szent Kereszt, Vasalja-Pinkaszentkirály, Szent István, Vasszentmihály, Szent Mihály, Vasszilvágy, Szent Miklós templom, Id. VALTER 2004.) esetében az épület és a kerítés közötti távolságra nézve nincs publikált adat. A Balatonszárszó-Kis-Erdei-dúlő lelőhelyen feltárt, 13. század elején épített templom korai temetőjéhez tartozó árok 20 m-re volt az egyházi épülettől (BELÉNYESI et. al. 2007. 84). Veszprémfajszon az Árpád-kor végén épített (RITOÓK 2005. 118) körítőfal szentélytől való távolsága kb. 12 m (RITOÓK 1984. 94). 20 A templom későbbi történetéről részletesen: VADVÁRI 1998. 21 „az egyház a már régóta használt pogány temetőben épített templomot s a további, most már keresztény temetkezést is oda irányította" (SZŐKE 1959. 38). 219