Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
II. BEVEZETŐ
meg lehetett határozni. Ez nemcsak Savaria városi kiépítése miatt volt fontos, hanem egyúttal következtetni lehet arra, hogy a Duna-vidéki tartományokban a császárkultuszközpontok a városoktól elkülönülve épültek fel. A tartományi császárkultuszra vonatkozó feliratok, szakrális márvány- és bronzszobrok nagy része a colonián kívül, a várostól nyugatra húzódó domb és a Perint-patak között kerültek elő 9 5. A körzet mérete jól mutatja az ünnepségre alkalmas terület nagyságát. Kelet-nyugati irányban, mintegy 500 méter hosszú, hozzávetőlegesen téglalap alakú terület állt rendelkezésre. Ez persze nem azt jelenti, hogy a forum és épületei számára az egész területet igénybe vették. Azt azonban igen, hogy a felvonulások, ünnepségek számára alkalmas tér tágas volt. A provinciális forum és épületei akkora területet foglaltak el, mint maga a colonia. A forum különállását a coloniától a köztük folyó, 5-6 méter mély medrű Savarias patak hangsúlyozta. A forum nyugati végén, a domboldalban épült fel a színház, amely a császárkultusz ünnepi játékainak elmaradhatatlan helyszíne. Szent Quirinus szenvedéstörténete szerint a sisciai püspököt in theatro ítélték halálra Savariában 9 6. Mellette Nemesis-szentély állt 9 7. A dombvonulat oldalába vágott íves bemélyedésre régen felfigyeltek. Ismereteink szerint először Bredetzky Sámuel emlékezik meg róla, aki 1803-ban járt Szombathelyen, és a 12-14 méter magas dombvonulatra épült Kálváriáról figyelte a várost 9 8. 1888-ban még látható volt a coveo maradványa, amelynek a köveit a 19. század legvégén a Palace Szálló építkezéséhez hordták el 9 9. Varsányi János mérnök és Lakner Endre 1871-ben még látták a maradványokat 10 0.1955-ben végzett kisebb leletmentés 10 1 alkalmával csak annyit tudtak megállapítani, hogy valóban római falak húzódnak a földben. A domboldalba vágott félköríves maradvány alapján inkább színházra, mint amphiteatrumra lehet gondolni. A dombok aljától keletre a coloniáig mintegy 600 méteren keresztül nem kerültek elő épületnyomok. Ez tekinthető szabad térnek, a provinciális fórumnak, amelyen épült fel a főoltár. A forum keleti széle a mai Dózsa Gy.-Körmendi utcák alatt húzódott. Az utcavonalban 280 méter hosszan 30 pillér került elő, amely a provinciális forum É-D-i méretét megadja. Ezt a vonalat a középkori birtokhatárok útként megőrizték. Ettől keletre a Perintpatakig vastag alapfalú épületek álltak, amelyek újabban váltak csak ismertté. Az alapfalak vastagságából - ilyen méretűekre eddig magában a városban nem akadtak következik, hogy középületek voltak. Hogy ezek az épületek a conciliumhoz kapcsolható templomok-e vagy a lonciorii már elhagyott táborának alapfalai (Notitia Dignitatum Occ. V 9 152), későbbi ásatások remélhetőleg segítenek meghatározni. A provinciális forum és épületeinek helye Savariában biztonsággal meghatározható volt annak ellenére, hogy magukat az épületeket és a forumot alig ismerjük. A forum fekvéséből és a hamvasztásos sírok elhelyezkedéséből az időrend meghatározásában további következtetésre lehet jutni. A hamvasztásos sírok meglehetős pontossággal jelölik ki a koracsászárkori városterületet. A kultuszközpont területe nem kicsi. Aligha lehet szó arról, hogy véletlenül nem kerültek még elő ott sírok: ellentétben a Savariát máshol határoló területek leleteivel, itt szinte egy város nagyságú területen nincs temetkezés, és a halotti kultuszhoz emlékek sem ismertek. Mivel kevéssé valószínű, hogy a nyugati temetőben csak a 2. században kezdtek el temetkezni, és akkor már kikerülték a provinciális forumot, gondolni lehet arra, hogy a város alapításakor vagy rövidesen azután az ara Augustorum számára területet jelölték ki, és ezért oda nem lehetett temetkezni. Ez másik érv lehet amellett, hogy az ara Augustorum területét Savariában nem Pannónia kettéosztását követően, hanem már korábban kijelölték. Ugyancsak a legkésőbb Flavius-kori alapításra lehet következtetni a Domitianus-feliratból (3. szám). A provinciális forum területén a következő ismert lelőhelyű szakrális emlékek kerültek elő: három oltár, kilenc istenszobor és töredék 10 2, valamint két további kultikus emlék (87-92). A savariai kultikus kőemlékeket az Iseum körzetének a kivételével, szinte mind az ara Augustorum körzetében találták. A tartományi forum északi részén 95 TÓTH E., 2001. 96 KISS-TÓTH-ZÁGORHIDY CZIGÁNY 1998, 61. 97 Lásd a 91. sz.feliratot. 98 BREDETZKY 1804, 138. = Kiss G.-ZSÁMBÉKY M., Lapok Szombathely történetéből 2006, 144. szám. 99 Vörös Imre ügyvéd levélben jelentette, hogy Szombathelyen 30 évvel korábban a Kálvária mellett a római amphiteatrumnak még látszottak a romjai, Magyar Akadémiai Értesítő 1847, 88. Kis Gyula 1847, IV. 26. Stadler Izidor közlése Paulovicsnak, a köveket Szakács Manó építtette be a Palace Szálló alapjába. MNM Paulovics-hagyaték III/2, 63/1970. 100 LAKNER 1878, 10: „A kálvária melletti Órai féle szöllö alját a római amphiteatrum helyének tartjuk"..".valamint a közeli Ritter szölöene talált " 20 sír. 101 Lásd KRALOVÁNSZKY A.-SOPRONI S. jelentését a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában. 102 TÓTH E., 2001. 20
