Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
II. BEVEZETŐ
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kőemlékei apszisos függeléképület alapfalait tárták fel: az épülettömb déli szárnyának udvarán egy nyolcszögletű terem a köré épített helységekkel fürdő volt, amely alighanem azonos az I. Valentinianus savariai tartózkodása alkalmával Ammianus Marcellinus által említett lavacrum reg/um-mal 8 3. A keresztény bazilika a város északi szélén kereshető. Quirinus sisciai püspököt a 4. század elején végezték ki Savariában. Földi maradványait a 4. század végén vitték át a temetőből a scarbantiai kapu melletti bazilikába. A kapu nincs feltárva; valahol ott fekszik, ahol az észak-déli főút a város területét elhagyta (néhány évvel ezelőtt a körzetben egy bronz lámpafüggesztő-tag, sztaurogram került elő 8 4). Tekintettel a 4. századi építésre, a bazilika alaprajza aligha különbözik a lakóépületektől, legfeljebb a terem mérete nagyobb a szokásosnál. Különösebb belső építészeti díszítés sem tételezhető fel, de nem is zárható ki, 1872 őszén a Kőszegi utca keleti oldalán nagy, félköríves, erős falú, apszisos építményt találtak 8 5. Lehet, hogy Savaria közfürdőjére bukkantak rá. A leletről alaprajz nem maradt ránk. A várostesttől délre épültek fel a keleti és egyiptomi vallásossággal kapcsolatos szentélyek. A Borostyánkő-út nyugati oldaláról nyíló Iseumot 1957-1962, majd 2005-2009 között tárták fel. Az Iseum az egyetlen olyan épület, amelynek felirattöredéke is ránk maradt. Az Iseumtól délkeletre, a Borostyánkő út keleti oldalán egy ott előkerült oltár alapján Dolichenus szentély tételezhető fel. Északnyugatra talált két oltár Mithreumot sejtet 8 6. Keletebbre került elő az egyedülálló dedikációjú Diis Augurolibusnok állított oltár. Savariában két horreumot találtak. Az egyiket az Iseumtól délre, a szentély megszűnése után építették, a másik a colonia keleti oldalának középtáján 8 7 ismeretlen időben épült. Az út déli oldalán talált vastag falú, külsőtámpilléres épület lehetségesen horreum volt 8 8. Korábban a szomszédságában „lapos téglákkal kirakott sütő-kemencét" is találtak 8 9 Meglepő, hogy mindkettő a városfalakon kívül és (a déli biztosan) a 4. században épült. Azért esetleg kapcsolatba hozható a Vulcatius Rufins tevékenységét megörökítő felirattal (4. sz.). Fazekasműhelyek a várostesttől északnyugatra és északra mutathatók ki 9 0. Az északnyugati fazekasnegyed egy részét Buocz Terézia tárta fel 9 1. A Csordahajtó út mellett egy hajdani téglaégető kemence(?) nyomaira találtak 9 2. A római város legrégebben említett közműve a vízvezeték. C. Clusius - nyilván autopszia alapján - a 16. században írt először róla. A vízvezeték a Kőszegi hegyek dél oldaláról, Bozsok térségében talált forrásokból, földalatti vezetéken látta el a várost vízzel 9 3. A TARTOMÁNYI FORUM ÉS ÉPÜLETEI - ARA AUGUSTORUM A CIL III vonatkozó füzetének megjelenése óta ismert, hogy Savaria volt Pannónia Superior tartományban a császárkultusz központja. A coloniában épült fel az ara Augustorum provinciáé Pannoniae superioris és a coloniában ülésezett a concilium 9 4. A terjedelmes építmény helye hosszú ideig ismeretlen volt. A római colonia városi beépítésének jobb megismerése és a leletek figyelembevétele után helyét 83 Ammianus Marcellinus XXX 6, 16; TÓTH E.-ZÁGORHIDY CZIGÁNY 1994, 29-30. 84 Kiss P., Urchristliches Lampenhängeglied aus Savaria, Specimina Nova 16, 2000, 199-206., Ua: Lapok Szombathely történetéből nr. 108. Szombathely 2002. 85 LIPP , Napló 1872, (Mayer) 432. Buckberger-házban (Kőszegi utca, Rumi ház mellett) a kertben roppant építkezés nyomai hányattak ki, a többi között két félkörű, circa 4 láb magas, öntésből készült erős tárpad sugár átmérő 3'3", Buocz 1967, 56, azonban a VAML-ban őrzött Lipp-naplót 1891-re keltezte, és nála a tárpad = tűzfal. Buocz szerint a ház Kőszegi u. 20. 86 Lásd a 55-56. számú feliratokat. 87 A Király u. 9. sz. ház építésénél Buocz Terézia tárta fel az épület délnyugati sarkát és mellette a kelet-nyugati utat, alatta csatornával. (Adatok Savaria topográfiájához, ArchÉrt 89, 1962, 183). Az út déli oldalán egy nagy, külső támpilléres épület alapfalai kerültek elő, amely lehetségesen horreum volt). Mellette a Vasmegyei Kaszinó telkén sütőkemencét találtak: KÁRPÁTI K., Titkári jelentés, VREEJ 21-22, 1893-4, 59. 88 Buocz Terézia feltárása, a Király utca és a Kisfaludi utca ÉNy-i sarkán, RégFüz 22, 1969, 33. 89 KÁRPÁTI K., Titkári jelentés 1893, VREj 21-22, 1893-1894 [1895] 56-64. 90 Szentléleky Tihamér tárta fel egy égetőkemence kör alakú rostélyát. A régebbi égetőkemencékről lásd Buocz, Topográfia 1967, 10-11. A coloniától északnyugatra a dombokig húzódtak a műhelyek, mert még az Emberbaráti Kórház területén (a tartományi forumtói északra) is került elő kerámiaégető kemence. Burány G., Titkári jelentés, VREJ 17-18, 1889-1890, [1891] 121. 91 Buocz T., Die Herstellung glasierter Gefässe in Savaria, in: Glasierte Keramik in Pannonién, szerk. Bánki Zs.-Cserményi V. Székesfehérvár 1992, 58-70. 92 Vasmegyei Lapok 3, 1869, május 9. 93 SAXIUS 1746, aki Clusiust idézi 1585-ből: TÓTH E.-ZÁGORHIDY CZIGÁNY Balázs, Carolus Clusius leírása Szombathely városáról, Lapok Szombathely Történetéből, nr. 72., Szombathely 1999; TÜRR E., Savaria aquaeductusa, ArchÉrt 80, 1953, 129-133. 94 Savaria szerepéről a tartományi igazgatásban: HAENSCH, Capita 1997, 349, 693-699; a tartományi gyűlésről: SZABÓ, Provinziallandtag, 2003. 19
