Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
II. BEVEZETŐ
Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kőemlékei onnan ment Savariába, a Sárvár térségéből vezető úton tudott eljutni a városig, és a keleti kapun lépett be a városba. Mivel később Brigetio felé tartott az útja, ismét a keleti kapun keresztül kellett volna távoznia. A városkapuk azonban elhanyagolt állapotban lehettek, mert egy kapuszárny lezuhant, és nem tudták eltávolítani. Ezért a császárnak egy másik kapun kellett elhagyni a várost. Ammianus ezt baljós előjelként magyarázta mondván, hogy a császár ugyanazon a kapun szándékozott elmenni a városból, amelyiken érkezett. Ebben az óhajban azonban nem kell babonás hiedelmet látni, mert gyakorlati oka volt: a Brigetióba vezető út ugyanott hagyta el a várost, ahol az aquincumi, lévén a Rábáig közös a vonaluk. A déli kapuról forrás nem szól, és a régészeti megfigyelés is bizonytalan lenne, ha topográfiailag nem jó helyen említenék. 1875-ben a Posta utca (ma: Kossuth Lajos utca) keleti végén három méter mélységben 8 méter hosszú gránit oszlop került elő, amelyet súlya miatt nem tudtak kiemelni. Arra gondoltak, hogy itt a római város kapujára bukkantak rá". A lelőhely megfelel a Borostyánkő út és az azóta feltárt déli városfal találkozásának: valóban ott kellett a déli kapunak nyílni, amelyen át a Borostyánkő út a városba vezetett. A Savariában gyakori leletnek számító gránitoszlop persze nem a kapu tartozéka volt. Lehetséges-e a 120 cm vastag városfal esetében, hogy egy lezuhant kapuszárnyat vagy megsérült kaput a császár távozásakor ne tudjanak kijavítani? A jelenlegi falvastagság és a nyugati kapu (déli fele) ismeretében ilyen rongálás lehetséges-e? Vajon a ma ismert városfalak voltak-e azok, amelyeket a 4. század második felében a források említenek? Vagy talán a 4. században valamivel nagyobb területet közrefogó, erősebb falakat építettek? Ebben az esetben azonban a korábbi falakat alapig el kellett volna bontani, ami pedig nem történt meg. Semmi jele annak, hogy a 2. század utolsó harmadában épült városfalak a 4. században ne lettek volna használatban. A nyugati erődfalat a 4. században az igazgatási épület nyugati frontján megerősítették 6 4. A nyugati kapu déli kaputornyát és a kivezető utat feltárták 6 5. Az út egy szakasza nyugatabbra is előkerült 6 6: ez az út a provinciális forum északi szélén haladt nyugat felé. Talán ez az út biztosította az összeköttetést Noricummal. Az út ott haladt át a Perinten, ahol a középkor óta híd van rajta, de római híd nyoma ott nem került elő. A délnyugatra fekvő provinciális forumot és a színházat a város délnyugati sarkától lehetett megközelíteni, ahol kőhíd épült. Sejthető: mivel a városfalat csak a 2. század 2. felében emelték, a hídnak korábban meg kellett épülnie, hiszen a provinciális fórumra vezetett, amely már az 1. század második felében létezett. Tehát a tartományi fórumra és a színházhoz vezető útnak és a hídnak a városfalnál korábban meg kellett épülni, amikor később városfalakat emeltek, vagy ennek az útnak a számára nyitottak a nyugati városfalon egy kaput, vagy a közlekedést a császárkultusz-központ intézményei felé az északabbra fekvő kapuból biztosították. Választ csak ásatás hozhat. A várostest nyugati felében találunk vagy sejthetünk olyan épületeket, amelyeknek épületszobrászati vagy kultikus faragványai előkerülhetnek. Mindössze egyetlen olyan épület ismert pontosan, amelyet az ott előkerült oltár alapján Buocz Terézia Mercurius-szentéllyel azonosított (lásd az 51 -54 számú feliratokat). A négyszögletes épület egy észak-déli és egy kelet-nyugati utca találkozásánál a nyugati városfal közelében állt (Romkert területe). A colonia fóruma a város nyugati félének központi részén kereshető. Az egyik támpont, amelyből a fekvésére lehet következtetni, a capitoliumi triász templomához tartozó Minerva torzó lelőhelye, amely a püspöki palota északi szárnyának pincegödör-ásásakor került elő 6 7. Hogy eredeti felállítási helyén került-e elő vagy máshol, azt nem tudjuk. Ettől kelet felé kereshető a forum és a capitoliumi templom. A forum egyetlen építményéről van valamennyi ismeretünk. Egy 19. század végi építkezésnél a Széchényi utca északi részén házépítés alkalmával kelet-nyugati vonalban 12 oszloptalapzat került elő 6 8, és hasonló oszlopmaradványok kerültek elő az utca északi oldalán is. A leírásból az következtethető ki, hogy egy téglalap alakú épület északi és nyugati frontját találták meg. Az épület északi falának hossza 28 méter volt, és 12 „oszlopszéket", 0,80 cm átmérőjű gránitoszlop-töredékek, és 63 LIPP V., ArchÉrt 7, 1872, 103. 64 Lásd PAULOVICS 1943 térképét: a városfal nyugati oldalára egy vele nagyjából párhuzamos, vastag falat építettek. 65 MEDGYES,1998; MEDGYES M., Savaria településszerkezete és városfala az újabb kutatások tükrében, Panniculus C/70, 1997. 66 Medgyes Magdolna ásatása. 67 Buocz 1968, 42; TÓTH, E., insularendszer 158. 68 KÁRPÁri K., 1895-96, 57; Buocz, Topográfia 1967, 79, TÓTH E., insularendszer 1971, 161. 17
