Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kelbert Krisztina: Hölgyek a palettán. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának 1928-as divattörténeti élőkép-bemutatója
KELBERT Krisztina problémái. Az 1932-es éves beszámoló szerint: „a tagdíjak 70%-a a nehéz idők dacára is befolyik, Budapesten a 40%-át nehezen kapják meg." 5 2 És valóban: mind Budapestről (TÓTH VÁSÁRHELYI 2008. 109), mind vidékről (Zalaegerszeg 5 3) ismerünk olyan adatokat, amelyek a női szervezet súlyos anyagi nehézségeiről számolnak be. Ismerve azonban a szombathelyi liga társadalmi bázisát, a pénzügyi stabilitás egyáltalán nem meglepő. Ugyanakkor mindehhez a biztos háttérhez érkeztek még egyéb bevételek is: nagyobb részben a jótékony célú programokból, kisebb részben pedig egyéb, a szervezet javára történő adakozásokból. 5 4 Összefoglalásul elmondható egyrészt, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának tevékenységi köre három - egymással szoros kapcsolatban álló - pilléren nyugodott: a legitimizmus eszméjét hirdető propagandisztikus működésen, a karitatív programokon és a kulturális események szervezésén. Azaz a királyhű asszonytársadalom feladatai a nők hagyományosan felfogott lelki alkatára épültek: az ideológiai nevelő és terjesztő munkára, a jótékonysági vénára és a mindezeknek teret biztosító eseményszervezésre. Az 1928-as élőkép-bemutató tehát ennek a hármasságot magában foglaló, rendezői profilú társaságnak a keretein belül értelmezendő. Ennek ismeretében válik érthetővé, hogy e kivételesnek beharangozott esemény mennyire professzionális szervezői orientáltságú háttérbázist rejtett maga mögött. Másrészt megállapítható, hogy a szövetség irányító körének fő társadalmi bázisául - felekezeti hovatartozás nélkül - a megyei és városi vezető történelmi, kulturális és gazdasági elit szolgált, amely egyben azt is jelentette, hogy a szervezet irányadó rétege rendelkezett azzal a biztos egzisztenciális, szellemi, kulturális és motivációs tőkével, amely előfeltétele volt egy olyan volumenű esemény megszervezésének, mint az 1928-as élőkép-bemutató. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI IDŐSZAK HELYI AMATŐR SZÍNJÁTSZÁSÁRÓL, AZ ÉLŐKÉP MŰFAJÁRÓL ÉS A DIVAT TÉMÁJÁRÓL A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának nem csupán szervezői orientáltsága és társadalmi háttere biztosította az 1928-as bemutató sikerét, hanem előadói gárdájának összetétele, továbbá műfaj- és témaválasztásának egyedisége is. Szombathely kulturális életében régtől fogva nagy hangsúlyt helyeztek az amatőr színjátszásra (FEHÉR 1927. 181, HORVÁTH 1958. 306-318. 315-316, HORVÁTH 1964. 393-408. 393, 401-402, MÓROTZ 2009. 33-47. 33-35). Az egyre növekvő társadalmi igényeket kielégítő műkedvelő esteknek - kiegészítve a hivatásos színjátszást - óriási szerepük volt a kultúra terjesztésében, a színházlátogató közönség kinevelésében és a lokális közösségek kialakításában (PAPP 2000. 5). A két világháború közti időszakban, pontosabban a 1920-as évektől ezek az igények és reakciók - azaz a műkedvelői előadások - fellendültek, lévén egyrészt a nyugvópontra jutó politikai és hadi események kedvező körülményeket teremtettek, másrészt Szombathelyen ez idő alatt a hivatalos színjátszás mindössze a „Nyári színház" épületére és kapacitására redukálódott (FEHÉR 1927. 179). A tárgyalt időszakban Szombathelyen számos egyesület működtetett - időnként egy-egy műsoros est kedvéért összeálló - műkedvelői gárdát: a congr. Izraelita Leányegylet, a Katolikus Jótékony Nőegylet, a Szombathelyi Leánykör, a Protestáns Leányegylet, a Szombathelyi Dalosegyesület, az Anya- és Csecsemővédő Egyesület, az „Opera-műkedvelő gárda" (FEHÉR 1927. 182). Ugyanakkor természetesen létezett Szombathelyen „műkedvelői börze" is, azaz működtek „műkedvelő vadászok", 5 5 akik az egyesületek műsorain feltűnt tehetséges fiatalok megnyerésével foglalatoskodtak, s egyletek 52 A női Szent Korona Szövetség választmányi ülése. = Vvm. 1932. ápr. 26. 2. p. 53 A zalaegerszegi csoport egy 1933-as titkári jelentése szerint a terjeszkedésnek, az új tagok szervezésének nagy akadálya a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet. „Az országos szervezet munkájába csak közvetve tudunk bekapcsolódni. Anyagi eszközeink nem engedték, hogy elnökünk vagy kiküldöttünk felutazva az üléseken részt vegyen..." MOL K149-1933-4-6314. 54 Például Mikes János felajánlásaiból: A szentkorona szövetség választmányi ülése. = Vvm. 1930. dec. 2. 4. p. 55 Új műkedvelő-tehetségek a láthatáron. = Vvm. 1930. febr. 6. 3. p. 354
