Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

MÓRICZ Péter hűségét, és az Aranygyapjas Rendet, majd a Szent István Rendet adományozta neki. A királynő és a nádor kapcsolata az 1764-1765-ös országgyűlésen fordult rosszabbra, ahol az úrbérrendezést és az insurrectio reformját nem sikerült elfogadtatni a rendekkel. Életének utolsó évében a királynővel való megromlott viszonyát jelzi Mária Terézia egyik levele: „Ezeknek a nemeseknek a kegyetlenkedései a végsőkig vitték a szegény embereket, hinnéd-e, hogy oz elhunyt nádor [Batthyány Lajos] meg az Esterházyak voltak a legrosszabbfajta elnyomók! Az ember beleborzong!" (NIEDERHAUSER 2004. 58). Természetesen ez a fordulat a halotti beszédekbe nem kerülhetett. Csődy művének zárásaként példaképül állította hallgatói elé Batthyány Lajost: „A régi érdemes Eleinknek Képei azért szoktak az Épületeknek láczatóssabb részeire tétetni életek rövid le Írásával együtt, hogy azoknak Virtusit, dicsőséges cselekedeteiket ne csak olvassák az utánnak élők, hanem, kövessék - is. Noszsza azért irjuk, rajzollyuk, - s ábrázol lyuk le Lajos Virtusinak, Érdeminek képét, - s - emellyük fel Hazánkban, hogy látván minden igaz szivő Magyarok Kövessék Példáit." (CSŐDY 1766. 39-40). BATTHYÁNY LAJOS NÁDOR HALOTTI BESZÉDEINEK VAS MEGYEI VONATKOZÁSAI A halotti beszédek több helyen említettek Vas megyei településeket, különösen a birtokigazgatási központ, Körmend szerepelt gyakran bennük. Az orációkban a szerzők hivatkoztak a körmendi kastélyra, kastélykápolnára, a körmendi, nádaljai, harasztifalui, németújvári, szenteleki templomokra, a kemenesaljai templomfoglalásokra, a körmendi ispotályra. A két szerző többször is utalást tett Batthyány Lajos Vas vármegyei főispánságára. Meglepő módon a Vas vármegyében élő Csődy beszéde tartalmazott kevesebb Vas vármegyei vonatkozást. Érthető viszont, hogy a beszédekben jóval ritkábban szerepelt Pest-Pilis-Solt vármegye: egyrészt itt csak 14 évig volt főispán Batthyány, másrészt e vármegyében nem voltak birtokai. A Rákóczi-szabadságharc után a Batthyány uradalmak központjává tett Körmendet az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjához méltóan kellett kiépíteni. A legnagyobb beruházást a vár barokk kastéllyá való 7. kép. A körmendi Batthyány kastély épületei Abb. 7. Das Gebäude des Batthyány Schlosses in Körmend 328