Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Móricz Péter: Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 321-334 Batthyány Lajos nádor halotti beszédeinek Vas megyei vonatkozásai 8. kép. A körmendi Batthyány kastély kápolnája Abb. 8. Die Kapelle des Batthyány Schlosses in Körmend átépítése jelentette. Az első építkezés a szatmári béke évében kezdődött. Eredményét nem ismerjük, mindenesetre Batthyány Lajos felesége, Kinsky Terézia 1718 után a nyarakat a kastélyban töltötte, s innen írta francia nyelvű leveleit a hivatali karrierje elején álló férjének Bécsbe. Az igazán nagyszabású átépítés 1730-ban vette kezdetét, Donato Felice de Allio tervei alapján. A főépület zárt négyszög alaprajza megmaradt, viszont a déli szárnyon kialakításra került a középrizalit, reprezentatív homlokzattal, főkapuval, díszlépcsőházzal és a díszteremmel. Az 1730-1745 között zajló építkezések során a főépület déli udvara köré hat, szimmetrikus elhelyezésű melléképületet emeltek, az északi kapu két oldalán pedig egy narancs- és egy kávéház kialakítására került sor (7. kép). A kastélytól keletre hoztak létre az akkori város méretével megegyező franciaparkot, amelynek növényutánpótlásáról a két északi épület gondoskodott. (KOPPÁNY 1986. 49-50). A Galgóczy-féle halotti beszéd is megemlítette az új kastélyt: „Tündöklik most igazán Nemes Vas Vármegyében a' Körmöndi Vár: o' melly ő általa olly mesterségessen vagyon fel-építve, olly helyessen el-rendelve, olly gazdagon fel-ékesítve; hogy annak visgálása mindeniket álmélkodásra viszi, s más akár melly külső Országbéli épületekkel is ujjat vonhat." (GALGÓCZY 1766. 33). A Körmend mai képét is meghatározó kastély már nem a védelemnek, hanem Batthyány Lajos kancellár reprezentációs igényeinek szolgálatában állt, s az építkezések befejezése után - bár fő lakhelye Rohonc maradt - évi 3-4 hónapban is megfordult itt. A II. világháborút követő pusztítások miatt a kastély eredetei berendezései és felszerelései közül mindössze a Mária Teréziát ábrázoló festmény, illetve a főépület padlásán található, Batthyány Lajos nevét viselő harang maradt meg eredeti helyén (MÓRICZ 2006. 152-153). A vár kastéllyá való átépítésének idejében az északnyugati bástyában kápolnát alakíttatott ki Batthyány Lajos (8. kép). A források tanúsága szerint 1732-ben már a kőművesmunkákkal nagyjából végeztek és a kápolna belső részletein dolgoztak. Az építkezést 1739-1742 között fejezték be. A kápolna márvány oltárának és környezete stukkódíszeinek elkészítésén a bécsi Gabriel Mathias Steinbock kőfaragó - árajánlatainak időpontját is figyelembe véve - az 1740. évet követően munkálkodott. Néhány évvel később a kápolna teljesen elkészült, hiszen 1745-ben már Adam Tassner körmendi gondnoknak megőrzésre átadott szakrális tárgyainak leltáráráról is értesülünk. A barokk kápolnát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel (MÓRICZ-NAGY 2003. 40). Csődy említette az itt zajló egyházi szertartásokat: „Istennek Annya Maria, Kinek Tiszteletére Körmendi, és Rohonczi Váraidnak Kápolnáiban minden szombaton buzgó Ajtatosságot, Litániák zengedező éneklése, szentséges Rosárium, és más szép Imádságok mondása közöt tartattál." (CSŐDY 1766. 37). A vasárnapi szentmiséket azonban Batthyány már a város templomában hallgatta: „Ünneplő Napok alkolmatosságávol bé csukva tartván Várbéli szabad Kápolnáit, Káplányával, és egész Udvarához Tartozondókkal együtt á Kristus Fárabéli Nyája Közé az Anya Templomba Szent Mise, és Predikácziók hallására szokott járni, nem más végre, hanem, hogy maga, Várbéli Tisztei, és más alatta Valóinak ajtatos jelen létével az Országos első Támodékot az Isteni Tiszteletet á Népben épen torthassa, -s erőséthesse." (CSŐDY 1766. 17). Körmend első barokk stílusban felépített épülete a plébániatemplom volt, a késő gótikus stílusú épületet 329